Hirdetés
Hirdetés
Ma 2022. júl. 03., vasárnap, Kornél és Soma napja van. Holnap Ulrik napja lesz.

Járás – újratöltve? PDF Nyomtatás
2011. március 08. kedd, 11:56

jarasMár tavaly szeptemberben felröppentek a hírek arról, hogy a Kormány 2013-tól a járási rendszer visszaállítását tervezi. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úr minapi nyilatkozatában kibontotta a koncepció egy újabb szeletét. Eszerint kettéválasztják a jegyzők államigazgatási feladatait az önkormányzatok működéséhez kapcsolódó feladataitól. Előbbieket a kormányhivatal alá rendelt járási vezető, míg utóbbiakat a polgármesteri hivatalvezető látná el. További konkrétumok már e hónapban várhatók. Addig is az alábbiakban bemutatunk egy a fentieknek megfelelő, és talán a mainál hatékonyabb rendszert a téma iránt érdeklődő Tisztelt Olvasónak!

 

A járás fogalma nem ismeretlen a magyar jogtörténetben. Kialakulásának fázisait dr. Kara Pál úr e honlapon megjelent írásában már bemutatta, így ennek ismertetésétől (bár az sok tanulsággal szolgál az érdeklődők számára) e helyütt eltekintünk.

A jegyző kb. 2500 államigazgatási feladat- és hatáskört gyakorol, vagyis tevékenysége rendkívül széles spektrumon mozog. Feladatai egyébként két csoportra bonthatók: államigazgatási és az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok. Jogállásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a képviselő-testület nevezi ki, így személye az önkormányzathoz kötődik, míg feladatainak zöme államigazgatási feladat, emellett az önkormányzat törvényes működéséért. Mivel a polgármesteri hivatal költségvetését a képviselő-testület fogadja el, nagymértékben tudja befolyásolni az államigazgatási feladatok helyi ellátásának színvonalát. Fentiek meglehetősen nehézzé teszik a jegyző dolgát, hiszen az őt alkalmazó önkormányzat joggal várja el tőle a települési érdekek képviseletét, míg jogilag a feladata a jogszabálysértések kiküszöbölése. Ezekre tekintettel valóban nem ördögtől való gondolat e feladatok szétválasztása. Mivel a települések zöme kistelepülés, a polgármesteri hivatalok legtöbbje kistelepülésen működik. Könnyen belátható, hogy néhány fős apparátussal a 2500 körüli hatáskör szakszerűen és gazdaságosan nem gyakorolható. A ritkán előforduló ügyek intézése sok időt vesz igénybe, és még a legnagyobb körültekintés vagy a lelkiismeretes munkavégzés sem garantálja a szakszerű, jogszabályoknak megfelelő döntést. Ez a körülmény indokolja azt, hogy ha már szétválasztottuk a jegyzői feladatköröket, az államigazgatási hatásköröket - méretgazdaságossági okokból - egy több önkormányzatra kiterjedő illetékességű szervre, a járási hivatalra ruházzuk, míg a jegyzők önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatait a polgármesteri hivatalnál hagyjuk.

E rendszerben a járási hivatal, mint önkormányzatisággal nem rendelkező, kizárólag közigazgatási feladatokat ellátó szerv működne, amely mellett, attól függetlenül, szervezetileg teljesen elválasztva tovább működnének a települési önkormányzatok. Mi kerülne a járási hivatalok hatáskörébe?  Hadd foglaljunk el e tekintetben egy szélsőséges álláspontot: az államigazgatási feladatok közül a járási hivatal látná el az összes jelenleg jegyzői hatáskörbe tartozó hatáskört, mindezek mellett pedig törvényességi felügyeletet gyakorolna az önkormányzatok felett. Fenti ügyekben a járási hivatal elsőfokú hatósági jogkörrel rendelkezne, másodfokú szerve a kormányhivatal lehetne. A járási hivatal illetékességi területe olyan több települést magában foglaló térségre terjedne ki, amely elég kicsi, hogy települései szoros kapcsolatban legyenek egymással, egyúttal elég nagy is, hogy a feladatellátás gazdaságosan megszervezhető legyen. Véleményem szerint az illetékességi terület meghatározásakor nem lehet automatikusan átvenni sem az 1984-ben megszűnt 83 járás, sem a jelenlegi 168 kistérség, sem pedig a 280 okmányirodai körzetközpont területét (a jelenleg 327 város környékét pedig végképp nem). Az illetékességi terület meghatározásához kifejezetten az új rendszerhez igazodó, országosan egységes szempontokat kell kialakítani, figyelembe véve a települések hagyományos kapcsolatait, a centrumtelepülés megközelíthetőségét, de nem hagyható figyelmen kívül az érintett önkormányzatok véleménye sem. A járási hivatal egy 20-25 km-es körzeten belül, legfeljebb fél órás utazással elérhető kellene, hogy legyen. A leendő járások számát megbecsülni nem is célszerű, azok területét a helyi viszonyok konkrét elemzése alapján, egyedi mérlegelést követően, a helyiek bevonásával kell meghatározni.

A nagyra becsült Olvasó e sorok olvastán bizonyára a fejéhez kapott, hiszen abszurd gondolatnak tűnhet a helyi jegyző államigazgatási hatásköreinek a városban székelő járási hivatalhoz való telepítése. Ezzel ugyanis elveszne a jelenlegi közigazgatási rendszer egyik fontos értéke, az állampolgár közeliség, a kistelepülések lakói nehezebben tudnák elérni az alapfokú igazgatást végző szerveket. E problémát lehetne áthidalni a járási hivatalok kirendeltségeinek létrehozásával a járás azon településein, ahol jelenleg ügyfélfogadást végző polgármesteri hivatalok működnek. A járások egyes kirendeltségei eltérő hatásköröket láthatnának el attól függően, hogy az adott kirendeltséghez tartozó településeken mely ügyek fordulnak elő nagyobb számban. Figyelembe lehetne venni ennek során a például a demográfiai tényezőket, a lakosság szociális, kulturális helyzetét, a vállalkozások, az adófizetők vagy például az építkezések számát. A kirendeltségeken dolgozó ügyintézők elsősorban ügyfélszolgálati feladatokat látnának el, de emellett tényleges ügyintézést is végezhetnek a szakterületükbe tartozó nagyobb számban előforduló ügyekben. Ha pedig az ügyintézés nem is helyben történik, a járási hivatal kirendeltségeinek munkatársai biztosítani tudják a kérelem felvételét és továbbítását a járási hivatal eljáró munkatársa felé.

Fentiek alapján egy járási hivatalnak akár tizenöt-húsz kirendeltsége is lehet, amelyek koordinálása komoly szakmai felkészültséget igényel, és jelentős informatikai fejlesztéseket is feltételez. Az új rendszer kialakítási költségeinek csökkentése érdekében a székhely és annak kirendeltségei épülhetnek az önkormányzatok e célra korábban használt ingó és ingatlan eszközeire. A járási hivatal székhelye és kirendeltségei - természetesen az önkormányzatokkal kötött korrekt kétoldalú megállapodás és a működési költségek megtérítése mellett - működhetnének a polgármesteri hivatalokban, azoktól a fentiekben írtak szerint szervezetileg elválasztva. (Megjegyzem, hogy a rendszer beindításának magas költségei megkérdőjelezhetik annak megvalósíthatóságát.)

A bemutatott rendszer nem jelent beavatkozást az önkormányzatok önállóságába, hiszen olyan ügyeket telepítenénk járási szintre, amelyek intézésére jelenleg sem lehet befolyása a képviselő-testületnek. Ennek ellenére valószínűnek tartom, hogy az önkormányzatok az új rendszer megvalósítását presztízsveszteségként fogják megélni, még így is, hogy a hatásköröket nem tőlük vonja el az állam. A helyhatóságok ugyanis fontosnak tartják, hogy a lakosságot érintő ügyeket elsősorban helyben intézzék. A kirendeltségi rendszer kialakítása éppen ezért továbbra is lehetővé teszi a helyi ügyintézést. Ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a járáshoz tartozó települések önkormányzatainak meg legyen a lehetősége a járási hivatal működésének ellenőrzésére.

Mindezek után miként definiálhatnánk a járást? A járás egy megyén belül elhatárolt, földrajzilag összefüggő területű, szomszédos településeket magában foglaló körzet, melynek székhelye a központi településen van. A járási rendszer - a megyei jogú városok és a főváros kivételével - átfedések nélkül lefedi az ország teljes földrajzi területét. A járási hivatal a kormányhivatal irányítása és felügyelete alatt álló, elsőfokú közigazgatási hatósági jogkört gyakorló, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely magában foglalja az egyes szakigazgatási szervek kirendeltségeit, és saját kirendeltségekkel is rendelkezik.

Az általam felvázolt rendszer bevezetésével az erőforrások optimálisan koncentrálhatók. Az ügyintézés szakmaisága javul, és a rendszer a jelenleginél olcsóbban működtethető. A közigazgatás ugyanolyan közel marad a polgárokhoz, mint jelenleg, az önkormányzatok pedig mentesülnek az alulfinanszírozott államigazgatási feladatellátás forrásainak kiegészítése alól (bár amint erre fentebb utaltam, ennek még így sem fognak felhőtlenül örülni). A továbbiakban az önkormányzat által fenntartott polgármesteri hivatalnak csupán az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekkel kell foglalkoznia. Mindezek mellett pedig a kormány is közvetlenebbül tudja irányítani a helyi közigazgatási szerveket. Az új rendszer létrehozása alapos előkészítést igényel, de 2013-ig még sok időnk van. Különösen kell ügyelni arra, nehogy egy még bonyolultabb és költségesebb rendszert hozzunk létre. Végezetül megjegyzem, hogy az állampolgárok alapvető elvárásai a közigazgatással szemben a következők: ügyeiket lehetőleg helyben, a lehető legegyszerűbben, szakszerűen, gyorsan, törvényesen, udvariasan és pontosan intézzék. Az állampolgárokat különösebben nem érdekli, hogy mindez milyen szervezeti struktúrában valósul meg. A jó állam feladata, hogy a közigazgatás működtetésére minél kevesebb forrást vonjon el a gazdasági szektortól, azaz az állampolgári elvárásoknak a lehető legolcsóbban tegyen eleget.

Dr. Balás Endre

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+2 #2 Pénzügyes 2011-03-21 16:22
„Hadd foglaljunk el e tekintetben egy szélsőséges álláspontot:” Én inkább a mérvadó körök elképzeléseire lennék kíváncsi! Nem tudom a Dr. Balás Endre, megnyilatkozása mennyire mérvadó. „a járási hivatal … törvényességi felügyeletet gyakorolna az önkormányzatok felett” ill. „...nagyon fontos, hogy a járáshoz tartozó települések önkormányzatain ak meg legyen a lehetősége a járási hivatal működésének ellenőrzésére.” Hát ez így elég furcsa lenne, nem ez a róka fogta csuka, csuka fogta róka esete? És akkor ki lesz a Varga? Meg a Mátyás Király? Vagy, hogy van ez? Akkor minden önkormányzatnál lesz egy polgármesteri hivatal, és annak lesz egy vezetője meg apparátusa. Melyen lesz a szervezet és vezetőjének a jogállása? És a járási hivatal ellenőrzi ezt a hivatalt, illetve rajta keresztül az önkormányzatot? És a polgármesteri hivatal ellenőrzi a járási hivatalt. És járási hivatalnak minden polgármesteri hivatalban lesz kirendeltsége? Nem tudom mit gondoljak?
Idézet
 
 
+4 #1 Gyenes Zoltán 2011-03-08 21:02
Ez így nagyjából érthető, de mitől lesz olcsóbb ha kirendeltségek is lesznek?A kormányablakok hol helyezkednek el ,hogy értelmezzük azt a kiszólásokat hogy ezek száma nőni fog?A polgármesteri hivatalok milyen települési létszámhatártól lesznek ,mi lesz azon településekkel ahol ezek nem kerülnek kialakításra?Mi lesz a kistérségi rendszerrel ,ez hol helyezkedik el a rendszerben?Mi lesz az eddig közösen ellátott feladatokkal?Le het ,hogy meg vannak a válaszok és valahol folyik gőzerővel a tervezés ,de ebből még bármi kialakulhat de az ellenkezője is.Ugyan ilyen fontos hanem fontosabb,hogy hogyan kerül helyére a területfejleszt és ügye.Következő nagy kérdés mi lesz a rendszer sorsa egy következő választás után?Eddigi szokás szerint mint két fél igyekezett az egész "ruhatárat"lecs erélni.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?