Hirdetés

girdmario

Hirdetés
Ma 2022. dec. 04., vasárnap, Borbála és Barbara napja van. Holnap Vilma napja lesz.

Közzétették az önkormányzati törvényjavaslatot PDF Nyomtatás
2011. november 09. szerda, 07:00

 

parlament01A megújuló önkormányzati rendszer költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának az országgyűlés honlapján közzétett új Önkormányzati törvény (Ötv.) javaslata szerint - írja az MTI.

A javaslat lényege, hogy újraszabályozza az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Változást jelent még az is, hogy a rendszerben új szereplőként megjelenik a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi, illetve megyei kormányhivatal, melynek vezetője adott esetben akár rendeletet is alkothat az önkormányzat nevében.

A javaslat általános indoklásában emlékeztet arra, hogy az elmúlt két évtized során folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a feladatok finanszírozása pedig elnehezült. A megújulást sürgeti a sok elemében radikálisan megváltozott társadalmi, gazdasági, közjogi környezet, valamint a „követelmények és lehetőségek közötti összhang megteremtésének igénye is”.

A javaslat garanciális szabályként említi, hogy az önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört. Utal arra, hogy az Alaptörvény szerint a feladatellátáshoz biztosítani kell az „arányos” költségvetési támogatást. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, de a felsorolás nem jelent konkrét, tételes feladat- és hatáskör-telepítést, mert ezek majd az ágazati törvényekben jelennek meg. Ez alól kivétel a helyi közbiztonság feladata.

A szöveg a fővárosi, illetve megyei közgyűlés helyett képviselő-testületet említ. Nem változik azonban a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer, és mind a főváros, mind pedig a kerületek kivethetnek adókat. A megyék jelenlegi intézményfenntartó szerepét az állam veszi át, helyette a területfejlesztés és a területrendezés feladatait kell ellátniuk.

Az új jogszabály megváltoztatná az összeférhetetlenségi szabályokat. Például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. A közélet tisztasága érdekében a javaslat részletesen szabályozza a vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. Az összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak.

A szöveg szerint a képviselő-testület „elnöke” a főállású vagy társadalmi megbízatású polgármester, aki egyben a testület tagja. A polgármester meghatározott esetekre vétójogot is kap, tisztségének megszűnéséről pedig csak a bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a kormányhivatal indítványára is. A javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz az „obstrukció” megelőzése érdekében; ezért lehetőséget ad a képviselő-testületnek, hogy szabályozza például az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként az országgyűlés is dönthet a kormány javaslatára a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.

A települések szabad elhatározásukból társult képviselő-testületet hozhatnak létre közös feladatellátási céllal, és arról is dönthetnek, hogy költségvetésüket milyen mértékben egyesítik. A kétezer főnél több lakosú településeken kötelező lesz pénzügyi bizottságot alakítani, e testületnek egyebek mellett figyelemmel kell kísérnie a költségvetési bevételek alakulását. A javaslat értelmében „polgármesteri hivatal” helyett „önkormányzati hivatal” működik majd. A javaslat szerint a kétezer főt meg nem haladó településeknek kötelező lesz közös hivatalt létrehozniuk az adott járáson belül. A helyi önkormányzatok egységes, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszert működtetnek majd, amely egyben a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés eszköze is.

A városi cím adományozásának szabályozása is megváltozik. Eszerint a várossá válás feltétele legalább ötezer állandó helyi lakos, valós térségi szerep és a társadalmi, szakmai követelményeket teljesítő átlagos városi fejlettségi szint.

A javaslat új alapokra helyezi a kötelezettségvállalására vonatkozó szabályokat, mert az önkormányzatok adósságállományának kezelése az államháztartás egyensúlyának biztosítása szempontjából is fontos. A jövőben ezért „adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás kizárólag a kormány jóváhagyásával történhet”.

Az önkormányzati rendszerben új szereplő a - részben a korábbi közigazgatási hivatalok alapjain felépített - törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal. A felügyelet eszközei az információkéréstől a bírósági eljárás kezdeményezéséig terjednek, de adott esetben még testületi üléseket is összehívhatnak a fővárosban, illetve a megyékben. A kormányhivataloknak „aktuspótlási” lehetőségük is van; ez azt jelenti, hogy ha egy önkormányzat elmulasztja jogalkotási kötelezettségét, akkor a hivatal eljárást kezdeményezhet a bíróságon. A kormányhivatal vezetője meghatározott esetben akár rendeletet is alkothat, továbbá bírságot is kiszabhat az érintett személyekre vagy önkormányzatokra.

T/4864 . számú törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról >>

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+2 #8 Lothar Notar 2011-11-16 12:34
Igen, ezt lehet kivenni az információkból. A tájékozatlanság nem az Ön hibája. A településeknél marad nagyjából a tervek szerint: településfejles ztés, településrendez és, sport, kultúra, települési adó?, egyes szociális ügyek, óvodafenntartás . Persze ez sem biztos, mint ahogyan manapság semmi sem. Fogalmam sincs, mi lesz pl. a pénzügyekkel, az anyakönyvezésse l, mely adók intézése maradna helyben.
Idézet
 
 
0 #7 nem értem 2011-11-15 13:52
Akkor ha jól értelmezem: központilag eldöntik, hogy pl: 500 fő 1 dolgozó
500-1000 fő közötti 2 dolgozó, erre az állam adja a normatívát, ha ezen felül vesznek fel vkit, azt akkor már saját költségből teheti az önkormányzat. Nálunk egyébként már a körjegyzőség is 3 teleoülésből áll, és sehol nincs okmányiroda, gyámügy, stb..., ezeket társulásban láttuk el más községekkel. Akkor most ezek a dolgok bekerülnek a járási hivatalokhoz, és mi marad konkrétan helyben? Tudom buta kérdések, de eddig sajnos családi betegség és halálozás miatt nem tudtam ezekkel a dolgokkal foglakozni. Természetesen nagyon fltem a munkahelyemet azért érdeklődöm. Köszönöm a válaszokat előre is.
Idézet
 
 
+1 #6 Lothar Notar 2011-11-15 12:00
Az, hogy hány fő kell egy település hivatalába, majd megmondja a központ. Az általuk jónak látott (a koncepció szerint "egy-két" fő) létszám bérének megfelelő finanszírozást kap a hivatal. Hogy milyen besorolású dolgozókat finanszíroznak, én nem tudom. Ha a finanszírozott kereten felül a testület akar még valakit foglalkoztatni a hivatalban, állítólag lesz rá lehetőség, de kérdés, hogy miből. Egy lehetőség a tegnap elfogadott "ebadó". A mostani tervezet szerint 2013. január 1-jétől állna fel az új rendszer.
Idézet
 
 
+1 #5 nem értem 2011-11-15 10:16
Én körjegyzőségben dolgozom, a körjegyzőségen belül úgy állapodtak meg, hogy helyben maradt minden ügyintézés, 3-an vagyunk, de az egyik kolléganőnk jövőre nyugdíjba megy . Már most megmondták, hogy senkit nem vesznek fel a helyére, marad kettőnkre az Ő munkája is. Eddig ez oké. DE akkor dönthet a KÉPVISELŐ-TESTÜ LET ( akiknek fogalmuk sincs arról mennyi és milyen munkáink vannak)arról, hogy hány fő dolgozhat itt,? Egyáltalán marad itt vmilyen hivatal, vagy azt már az új törvény meg sem engedi? Valakinek akinek világos, hogy mi lesz a kis falvak hivatalaival kérem írja le!! És mikortól lép ez pontosan életbe , tud vki egyáltalán vmi konkrétumot??? Nagyon szeretném ha vki válaszolna. Köszönöm előre is.
Idézet
 
 
+7 #4 DSD 2011-11-09 22:19
Idézet - ügyintéző:
mi lesz a jegyzőségi, körjegyzőségi köztisztviselők sorsa?????
Vagy átveszik Őket a járási hivatalok??


A járási székhely önkormányzatána k állig. ügyintézői+okmá nyirodai dolgozók szépen átfáradnak a járási hivatalba, mínusz, akik politikailag esetleg valamiért nem felelnek meg. Plusz valamennyi környékbeli még, de ez nem lesz túl sok már.Vezetőként kapnak egy a szakmához túl sokat nem konyító, de párthű helytartót, aki hasonló embereket nevez ki további vezetőknek. A falusi köztisztviselők , akik ugye nem végeztek eléggé specializált munkát, meg különben is bejárósként problémásabbak, mehetnek közmunkásnak 38 ezer forintot keresni 8 órában. Ha szerencsésebbek , esetleg el tudnak költözni új életet kezdeni, de a zömmel középfokú végzettségű kisfalusi ügyintézőknek, akik 20 éven át igazgattak, nem nagyon lesz esélyük, ha nincs más az életükben. A szakadék város és falu között tovább nő, nagyjából ez várható, és még el is mondják, hogy ez jó lesz a kistelepülésekn ek.
Mert a járásoknál annyira, de annyira szakszerűen intézik el Mari néni beszkennelt közgyógy-kérelm ét, amire a falvak sose lennének képesek.
Idézet
 
 
+3 #3 ügyintéző 2011-11-09 20:57
Külön kell választani az önkormányzati (testület, polgármester) hatáskört és annak hivatalát, valamint az államigazgatási ( jegyzői)hatáskö rt és annak hivatalát.
Ha az államigazgatási (jegyzői)hatásk öröket elviszik a járási hivatalokba, akkor mi lesz a jegyzőségi, körjegyzőségi köztisztviselők sorsa?????
Vagy átveszik Őket a járási hivatalok??
Idézet
 
 
+7 #2 a messziről jött 2011-11-09 16:55
Fura egyébként, hogy egy önkormányzatnak csúfolt szervezet, valójában majd arra sem lesz jogosult, hogy a saját létszámát meghatározza. Lassan felmerül a kérdés, van-e értelme még önkormányzatisá gról beszélni.
Cinikus előírás, hogy egy ún. költségvetési "létszámkeret" mellett a testület valójában "dönthet" a hivatal létszámáról. Miközben elveszik az eddigi saját bevételeit, kegyesen megengedik, hogy a lakosság adóztatásával(m ert honnan máshonnan jutna bevételhez) növelje a létszámot, amit ők ott fent tartanak jónak. Igen, a 2000 fő alatti kistelepülésekn él ez különösen életszerű. Holott minden hivatal tudta eddig is hova tenni a pénzét, többségében nem vettek fel feleslegesen embereket, még ha sok demagóg hőbörgő elő is tud citálni ellenpéldákat. Olyanok majd az állami szervezetben is lesznek, még jobban, mert az sokkal kevésbé lesz átlátható a lakosság számára. Egyszerűen a kiszámítható működést, valamilyen szinten a jogbiztonságot is veszélyezteti, hogy évente rettegve kell majd figyelni a valószínűleg a költségvetési törvényben meghatározott létszámkeretet, mikor mennyire húznak rajta kényük-kedvük szerint. Lenézett, bizonytalan, alulfizetett munka lesz önkormányzatnál dolgozni, éppen ezért további színvonal és presztízs-csökk enés várható, s úgy tűnik, ez is magának az emberek önkormányzásban való hitének megingatását célozza, higgyenek csak abban, hogy a Nagy Testvér majd mindent megold onnan messziről.
Idézet
 
 
+8 #1 a messziről jött 2011-11-09 16:07
Mi is a probléma a 2000 fő alatti településeken? Nagyon sok helyen most sincs jegyző, elég sok körjegyzőség működik már az országban. Nem az a tét, hogy a kisebb településen a polgármester kevéssé tud hatni a jegyzőre, hanem az, hogy marad-e valamiféle ügyintézés helyben, amely biztosítja, hogy legyen hivatali élet a faluban, legyenek még akik intézik és segíteni is tudják az emberek ügyes-bajos dolgait. Ismerős emberek,rugalma s ügyintézéssel, utazás nélkül ahogyan azt megszokták, vagy marad egy ügykezelő egyedül a kongó hivatalokban?
A törvényjavaslat ból ez nem derül ki. Létre kell hozni a közös hivatalt, amely sok körjegyzőség révén ma is megvan, sőt biztosítani kell a helyi ügyfélfogadást.
Ami gyanús, hogy az állam közvetlenül finanszírozza majd a hivatal működést, s ez a tanácsrendszerű , centralizált nem annyira demokratikusnak tűnő kézivezérlés már rosszat sejtet. De a hivatal létszámát a képviselő-testü letek állapítják meg.
Aztán az indokolásból kiderül, hol van a kutya elásva.
Itt: "a költségvetés által finanszírozott létszámkerettől csak akkor lehet eltérni, ha ennek fedezetét kizárólag saját bevételükből meg tudják oldani." Köszönjük szépen. Azaz, akár évente, kényük-kedvük szerint változtatgatják a létszámot, valószínűleg a járások felállításának ürügyén kirúgásokra kényszerítve az önkormányzatoka t, amelyeknek főleg a nem székhely települések isszák meg a levét, ahova már nem nagyon fog jutni ügyintéző.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?