Hirdetés

girdmario

Hirdetés
Ma 2022. okt. 06., csütörtök, Brúnó és Renáta napja van. Holnap Amália napja lesz.

Mi lesz az iskolákkal? PDF Nyomtatás
2011. szeptember 09. péntek, 09:00

szakitTöbb település vezetői jelezték: nem szimpatikus számukra az, ahogy a kormány átalakítaná az önkormányzatok feladatait. A kevés ellenzéki vezetésű város többé-kevésbé nyíltan ellenáll, de a kormánypártiaknál is jelentős érdekellentétek vannak, egyre kevésbé mélyen – írja a Világgazdaság.

 

Látványos politikai lépésre szánta el magát Botka László, Szeged polgármestere, amikor bejelentette: a csongrádi megyeszékhely nem adja át az iskoláit az államnak. A szocialista városvezető ezt arra reagálva mondta, hogy a kormányzati tervek szerint az általános iskolák, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy sajtótájékoztatója alapján akár a középiskolák is automatikusan állami fenntartásba kerülnének.

Botka persze nem vállalt nagy kockázatot, amikor közölte, hogy a város jobban ért a helyi oktatási ügyekhez, mint az államtitkárság. Egyre valószínűbb ugyanis – bár a kormányzati tervek részleteire még várni kell –, hogy az önkormányzatok egy szerződéssel visszavehetnék az iskoláikat. A helyzetet persze bonyolíthatja a kérdés: mi történik, ha a kormány úgy dönt, hogy nem írja alá a szerződést.

Az iskolák sorsa azonban csupán egy a sok pont közül, amelyben a települések vezetői szembekerülhetnek a kormánnyal. Ezekben a napokban ül össze a Fidesz frakciója egy többnapos tanácskozásra, és a kiszivárgott információk szerint az egyik legkeményebb vitára az új önkormányzati törvény kapcsán számítanak. Különösen úgy, hogy a képviselők közt ott ül az a 75 kormánypárti politikus, aki valamelyik városnak vagy budapesti kerületnek a polgármestere, a megyei közgyűlésekben helyet foglalókról nem is szólva.

Egy olyan pont volt eddig, amelyben a polgármesterek már komolyabb eredményt tudtak elérni, igaz, nem a nagyvárosokból érkezők. Szinte biztos, hogy kikerül az önkormányzati törvény eredeti munkatervéből az az ötlet, amely kétezres lélekszám alatt megszüntette volna szinte a teljes önkormányzatiságot. Ehelyett csak a hivatal szűnik meg, és valószínű, hogy csupán a legkisebb helyeken. Jelentősen nőhet a városok adókivetési joga is, ami szintén komoly engedmény a kormánytól. A központi támogatások felhasználását azonban szigorúbban ellenőriznék, több intézményt átvenne az állam, és az sem kizárt, hogy a polgármesterek nem kerülhetnének be a parlamentbe.

Önkormányzati forrásunk szerint a kormány eltökélt célja csökkenteni a polgármesteri lobbi erejét, a hatáskörök jelentős megnyirbálásáért cserébe pedig az anyagi segítséget próbálnák felajánlani. Többek között így szerezhetik meg a megyei jogú városok támogatását. A legnagyobb települések, amelyek érdekeit Kósa Lajos debreceni polgármester sokáig hatékonyan képviselte a Fideszen belül, akkora gazdasági bajban vannak, hogy forrásunk úgy véli, a megmentésükért a függetlenségük egy részét, akár a megyei jogú városi poszt puszta létét is feláldoznák.

Arra, hogy egy polgármester miért nyomja majd meg a parlamentben az igen gombot olyan döntésekre, amelyek az ő hatáskörét csorbítják, Tarlós István adott a kormánypárti városvezetők közül elsőként választ. Budapest főpolgármestere egy sajtótájékoztatóján arról beszélt: nem érdemes egy ciklusban gondolkozni, a települések első embereinek eszébe fog jutni, hogy 2014-ben ki jelöli őket.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?