Hirdetés

girdmario

Hirdetés
Ma 2022. nov. 27., vasárnap, Virgil napja van. Holnap Stefánia napja lesz.

1,3 millióan esnének el a nyugdíjuktól? PDF Nyomtatás
2011. szeptember 06. kedd, 09:02

 

nyugdijA kormányfő ragaszkodik az egyéni számlás rendszerhez és az alapnyugdíj bevezetéséhez - a fura magyar modell 1,3 millió embert írhat ki végleg a nyugellátás rendszeréből. Az NGM-ben több tervezet is készül a nyugdíjkassza megreformálásáról, ezek közül az egyik legkonkrétabb munkaanyag kiszivárgott – írja a Privátbankár.

Az [origo] információ szerint a kormány újabb "pillért" iktatna a nyugdíjrendszerbe, miután egyet kilőtt. Az NGM-ben készülő titkos szakmai anyagokra hivatkozva a hírportál azt írja, Magyarországon bevezetnék a munkanyugdíjat és a fix összegű alapnyugdíjat. Ezzel az egyéni számlás és a mostani nyugdíjrendszer "hibrid" változata működne tovább Magyarországon.

A nyugdíjreform kapcsán az NGM és a kormányfő is többször utalt az egyéni számlás rendszerre, sőt a magánnyugdíjpénztári vagyont is elvileg név szerint vezetik át az állami rendszerbe, így tudható, kinek a számláján mennyi pénz is van (sőt, ha kasszák veszteséget okoztak egykori tagjaiknak, azt az állam kiegészíti). Az egyéni számlás rendszerre való utalások azonban nem tették egyértelművé, milyen nyugellátási rendszerben gondolkozik a kormány. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben ugyanis a ma befizetéseiből állja az állam a most kifizetett nyugdíjakat - illetve azt még a költségvetésből kell kipótolnia. Az egyéni számlás, vagyis svéd modell arra épül, hogy az állampolgár a nevén vezetett számlán felhalmozza későbbi nyugdíját: amit magának fizet be, azt járadékként később meg is kapja.

Csakhogy egy ilyen rendszer bevezetése meglehetősen drága lenne, akárcsak a fenntartása - ezért sem volt valószínű, hogy Magyarországon a tisztán egyéni számlás rendszert alakítják ki. Ráadásul az átfutási idő nagyon hosszú lenne, Svédországban is egy évtized kellett hozzá, hogy be tudják vezetni ezt a módszert, elnézve a magyar nyugdíjkassza helyzetét, erre itthon biztos nem lenne lehetőség. Bár olyan tervezetről van szó, amely még nincs „végső, előkészített" stádiumban, az mindenképpen érdekes, hogy a kormány a jövőben miből kívánja előteremteni a nyugdíjkifizetések forrását. Sokkal inkább valószínű, hogy az ellátottak körét fogják szűkíteni.

Ebből a szempontból pedig egyáltalán nem lényegtelen, hogy a magyar alapnyugdíj-jogosultságot - a nemzetközi gyakorlattal ellentétben - szolgálati időhöz kötnék. A hírportál úgy tudja, hogy a mai öregségi nyugdíjhoz hasonlóan a kötelező szolgálati idő 20 év lenne az alapnyugdíj esetében is. Ezzel az a nagy probléma, hogy sokakat kizár a nyugellátás rendszeréből, miközben az alapjuttatás szinte mindenhol azt a célt szolgálja, hogy senki se maradjon járadék nélkül. Az 1950-es években született Ratkó-generáció tagjai 3-4 éven belül megkezdik a nyugdíjba vonulásukat, amivel nemcsak az a gond, hogy egy évtizeden belül 45 ezerrel többen lesznek évente jogosultak nyugellátásra, mint ma, hanem elsősorban az, hogy közülük sokan nem szereznek jogosultságot nyugellátásra.

A hírportál idézi Augusztinovics Mária, Gyombolai Márton és Máté Levente egy 3 évvel ezelőtti kutatását, melyből kiderül, hogy közel 1,3 millióan nem dolgoztak annyit, hogy időarányosan kijöjjön a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szint. A kormány előtt lévő tervezet alapján ez a réteg alapnyugdíjat sem kaphatna a jövőben. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az idézet tanulmány szerint további 700 ezren pedig alig kapnak majd nyugellátást a ledolgozott éveik és bejelentett keresetük alapján, akkor úgy tűnik, közel 2 millió embert komolyan fenyeget az időskori elszegényedés réme, nekik még a mindennapi megélhetés is komoly gond lesz.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+1 #1 A.g.g 2011-09-07 15:35
Nyugdíjvédelmi program?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?