Nemcsak a devizahitelesek figyelik rémülten napok óta a svájci frank és az euró árfolyamát, hanem több száz polgármester is. A pályázati önrész fedezésére az elmúlt években kibocsátott kötvények után éppen az idén már nemcsak a kamatot, hanem a tőketörlesztést is ki kellene fizetniük.

Kizártnak tartok bármilyen, föltétel nélküli, rendszerszintű önkormányzati konszolidációt – mondta a Népszabadságnak Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere, aki leszögezte: álláspontját a leghatározottabban képviseli a Fideszben. Lázár János hozzátette: beláthatatlan következménye volna annak, ha az állam a működési forrásokat átvenné a településektől. Ugyanakkor nem kérdéses szerinte, hogy az önkormányzati finanszírozást át kell alakítani.

Lázár véleménye azért különösen érdekes, mert polgármesterként az önkormányzatok, parlamenti képviselőként, illetve frakcióvezetőként pedig a kormány érdekeit kell képviselnie. Szavaiból úgy tűnik, ebben az ügyben nem osztja polgármestertársainak véleményét, márpedig Lázár „véleményvezér” a parlamentben, álláspontja irányadó a frakció számára.

Másként látja a helyzetet egy párttársa, Páva Zsolt, Pécs polgármestere, aki szerint elsősorban a kisvárosok számára lehet életmentő Gémesi György minap ismertetett javaslata a hitelek tőketörlesztésének egy évre szóló befagyasztásáról. Páva Zsolt úgy véli, hogy egy megyei jogú városnak kell rendelkeznie akkora teherbíró képességgel, ami a bankok számára biztosítékot jelent, még akkor is, ha hiteleik forintértéke megugrott a frank árfolyamváltozása miatt. Egy kisebb településnek viszont kevésbé van mozgástere, így – kormányzati segítség nélkül – a bankokkal is nehezebben tudnak tárgyalni hiteleik átütemezéséről.

A Páva Zsolt által említett kistelepülések közé tartozik Harkány. A négyezer lelkes, évente kétmilliárd forintból gazdálkodó város négy éve megvette a helyi fürdő részvényeinek 50 százalékát a baranyai önkormányzattól, s így a cég kizárólagos tulajdonosává vált. A vásárlást az önkormányzat frankalapú hitelből fedezte, s a hiteltörlesztés mértéke 2,6 milliárdról mostanra felment 4,5 milliárdra.

Vagyis Harkány – aminek egyébként a bruttó tartozása öt és fél milliárd – a kötvényen nagyjából annyit vesztett, mint amennyiből a város egy éven át gazdálkodik. Imri Sándor, a fürdőváros polgármestere elmondta, hogy hónapok óta tárgyalnak a hitelek átütemezéséről: a bank a pozitív választ attól teszi függővé, hogy az önkormányzat képes lesz-e egy reorganizációs tervet kidolgozni.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő azzal reagált Gémesi György javaslatára, hogy szerinte három évig el kellene halasztani az önkormányzatok devizaalapú hiteleinek tőketörlesztését. A Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke, Szita Károly viszont azt mondja, a frankhitelesek megsegítésére kitalált árfolyamrögzítés lehet a jó megoldás az önkormányzatok számára is. Az őszi sarkalatos törvények várhatóan megváltoztatják az önkormányzatok feladatkörét és finanszírozását is, az árfolyamrögzítéssel pedig a hároméves türelmi idő alatt stabilizálódhat a pénzügyi helyzetük.

2006 és 2011 között 329 kötvényt bocsátottak ki a magyar önkormányzatok, 2007-es és 2008-as átlagárfolyamon számolva 503,5 milliárd forint értékben. A futamidő általában 15 év, a tőkét a 3 éves türelmi idő után a legtöbb helyen éppen idén kell először törleszteniük.

Ossza meg a bejegyzést