Hirdetés

girdmario

Hirdetés
Ma 2022. dec. 04., vasárnap, Borbála és Barbara napja van. Holnap Vilma napja lesz.

Májusi klubnapunk: a települések és a járások PDF Nyomtatás
2011. május 16. hétfő, 08:00

 

Abban a sajátos helyzetben találkoztak az ETK Önkormányzati Klub májusi klubnapjának részvevői, hogy éppen a megelőző napon ismertette a nyilvánossággal a Belügyminisztérium illetékes államtitkára az önkormányzati törvény tervezetének azóta elterjedt nevén csak „44 oldalasként” emlegetett munkaváltozatát.

A Gundel termében ezen a napon mégsem ez állt az eszmecsere középpontjában, hiszen a meghirdetett téma a települések és a járások jelen és jövő kilátásainak körüljárását ígérte. A konferencia levezető elnöke, dr. Kara Pál, az ETK Önkormányzati Klub szakmai főtanácsadója, nyugalmazott államtitkár azonban nem késlekedett bejelenteni, hogy még a nyári szünet előtt feltétlenül meg lesz tartva az a klubnap is, amelyen az addig nyilván még alakuló tervezet, az új, formálódó önkormányzati törvény lesz a fő téma.

015

Bevezetőjét követően magánál tartotta a szót a levezető elnök, hiszen az első előadás is az övé volt, mely ezzel a címmel lett meghirdetve: Az önkormányzatok az alkotmányozás után. Az előadó azt vette sorra számba, főbb pontjaiban milyen változások vannak az új alaptörvényben a korábbi alkotmányhoz képest, s persze megemlítette azt is, hogy e változtatások milyen kérdéseket vethetnek fel, ha szakavatott szem olvassa a szöveget. Ilyen lehet például az, hogy miért nincs benne az új szövegben a főváros, illetve az, hogy a területi beosztásnál miért nem szerepel sehol a járás, ha egyszer el van döntve, hogy újra lesznek járások.

 

Mit rejt az alaptörvény?

Az új szövegből hiányzik az, hogy az önkormányzat saját bevételre jogosult. Ahogy az a kitétel is, hogy a helyi önkormányzatok döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. Adós marad a szöveg az önálló gazdálkodás és az önkormányzati vállalkozás megkülönböztetésével.

Változás az, hogy a jövőben öt évre választják a polgármestert és a képviselőket. A feloszlatás joga változatlanul a kormányé, vagyis a parlamenté. Az viszont, hogy a feloszlás, azaz az önfeloszlatás kiterjed a polgármesterre is, az előadó szerint „kőkemény visszaélési lehetőséget ad a polgármester ellen szervezett bármilyen erőnek”.

Vannak olyan változások, amelyek hosszú idő után valósultak meg, mert most lett meg a hozzájuk szükséges politikai erő. Ilyen például az, hogy a törvény elrendelheti kötelező feladatok társulásban történő ellátását. Általánosan elmondható, hogy szigorodott az állami törvényességi felügyelet. A kormányhivatal vezetőjének joga, hogy önkormányzati rendeleteket, határozatokat felfüggesszen. Ugyancsak a szigort jelzi a kölcsönfelvétel engedélyhez kötése. Meglepetéssel olvasta az előadó azt az újdonságot, hogy a kormányhivatal vezetője hozhat önkormányzati rendeletet, ha azt az önkormányzat elmulasztaná. S végül még arra hívta fel hallgatói figyelmét, hogy sehol nem látta megemlítve az önhikit. Ez akár e lehetőség megszűnését is jelentheti.

Második előadóként Szili Katalin országgyűlési képviselő, a Szociális Unió elnöke következett. Rövid előadása témájaként az alkotmányozást és perspektíváinkat jelölte meg. Indításként azt idézte fel, amikor kollégája, az osztrák parlament volt elnöke megkérdezte tőle: „miért van az, hogy nálatok nincs legalább egy-két olyan kérdés, amelyben közmegegyezést lehet elérni?”. Az előadó maga adta meg a választ arra, amire valójában a kérdés vonatkozik: meggyőződése szerint egy társadalom csakis akkor működik jól, ha vannak közös ügyei. Az alkotmánynak jellemzően lenne ilyen társadalomegyesítő funkciója. Emiatt is sajnálja, hogy alkotmánytervezetének fontos eleme, a kétkamarás parlament, amely a korporatív alapon felálló második kamara révén véleménye szerint alkalmasabb lenne a megosztó ellentétek kezelésére, végül elbukott.

Szili Katalin beszélt arról, milyen kérdéskörökben tartotta szükségesnek érvényes válaszokat adni, amikor megkezdték az alkotmányozást, amelyre szerinte azért is szükség volt, mert az elmúlt húsz évben az érdekviszonyokon és érdekütközéseken „mindig gellert kapott az intézményrendszer rendbetétele”. Leszögezte, meggyőződése szerint fontos, hogy csak akkor lehessen feladatot adni, ha a finanszírozás is mellette van, mert „nem lehet úgy függetlenséget teremteni, ha a finanszírozás kérdésében gúzsba vannak kötve az önkormányzatok”.

023

Koherens szabályozás

Dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, miniszteri biztos történeti visszatekintéssel kezdte „A területi államigazgatás, kitekintéssel a járásokra” című előadását. Felidézte, hogy az önkormányzatiság kezdetén rendkívül nagy figyelmet kaptak az önállóság biztosítékai, de annál kevesebb jutott a forrásfelhasználás hatékonyságára. Már az első év alapján egyértelmű volt a tapasztalat, hogy a törvényességi ellenőrzés rendszere nem elég erős, ellenőrzés helyett törvényességi felügyeletre lenne szükség. A szabályozás mostani átalakítása az eddig hiányzó hatékonysági garanciákat kívánja megteremteni.

A történelmi járásokat, mint emlékezetes, 1984-ben szüntették meg. Csakhogy a gyakorlat nem igazolta ezt a lépést. Először statisztikai fogalomként jelent meg a 90-es évek elején a kistérség, de a fejlesztés, a közszolgáltatás vagy az államigazgatás terén is szükség mutatkozott településnél nagyobb, megyénél kisebb egységekre, bizonyos önkormányzati feladatokat is muszáj volt településnél magasabb szinten telepíteni. Ennek szabályozásából azonban hiányzott a koherencia. Viszont ahányszor hozzányúltak, mindig több egység lett, nagyságrendi különbségekkel a település- és a lakosságszámban is.

A koherens szabályozás szándéka persze óhatatlanul számos dilemma megválaszolására kényszeríti a tervezőket. Kezdve a területenként eltérő településstruktúrától, a feladatok különböző, de egyaránt indokolt szempontú megközelítésén át egészen az intézményrendszer lehetséges változataiig. Mivel az államigazgatási rendszer alapegységei a kormányhivatalok, a járási hivatalok ezek megjelenései lesznek járási szinten. A feladatok és a mozgástér koherenciáját úgy kívánják szavatolni, hogy államigazgatási feladat államigazgatási szervhez, önkormányzati feladat önkormányzati szervhez legyen rendelve a hozzá szükséges feltételekkel és eszközökkel, erős hatékonysági kényszerrel törekedve az elérhető optimumra. A kitűzött menetrend szerint a közeljövőben lezáruló kutatások alapján idén nyáron elkészül a koncepció, amelyről ősszel kezdődnek meg az egyeztetések a jogalkotásban. A szabályozás jövő áprilisra ölt végleges formát, ezt a logisztikai, majd az intézményi és költségvetési előkészítés követi, hogy 2013 első napjától működhessenek a járások.

032Rövid szünet után dr. Kováts Dénes, az IBM Global Financing üzletágvezetője előadása következett Informatikai fejlesztések speciális finanszírozása címmel. A maradványértékes operatív lízing és a halasztott fizetési konstrukcióról korábbi részletesen beszámolónk itt található. A következő előadó, Török Attila, az Orgware Kft. kormányzati és önkormányzati divízióvezetője Gép, papír, olló, avagy a személyzeti informatika támogatása című előadásában. A JDolBer PublicSector Integrált Közszolgálati HR Rendszerről Expo oldalunkon találni részletes ismertetőt.

 

Nem ment el a hajó

A konferenciát szakmai vita zárta a járások bevezetésének lehetséges változatairól. Schmidt Jenő, az 1636 települést tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere úgy tartja, az alapkérdés az, hogy mennyit szán a magyar állam a közigazgatásra. Szerinte jó irány az, ha szétválasztják a közigazgatást és az önkormányzatokat, nem tart attól, hogy ettől az önkormányzatok „kiüresednek”. A közszolgáltatás egyértelműen önkormányzati feladat például. Az államigazgatási feladatokat le kell tudni választani, az kell, hogy az állam szervezze saját magát, de ne legyenek illúzióink: minden rendszer-átalakítás pénzbe kerül.

 

Portálunk rendszeres hozzászólója, Bernecebaráti polgármestere, Gyenes Zoltán nem tudott eljönni a konferenciára, de levélben megosztotta velünk néhány gondolatát témánkról:

Tisztelt Erdei Péter  klubigazgató úr!
Sajnos a helyi ügyek (oktatásátszervezés) megint meghiúsítják részvételem. Ettől függetlenül köszönöm a meghívást. Talán ha megengeded, írok egy pár rövid gondolatot az üggyel kapcsolatban. Számomra nem kétséges, hogy számos területen teljesen új alapokra kell helyezni a nagy ellátó rendszereket. A kétség ott van bennem, hogy mi vidékiek ezen folyamtoknak megint vesztesei leszünk, a távlatokba vesző, bizonytalan jövő érdekében. Az, hogy járási szinten vagy egyéb formában történik az állampolgárok ügyeinek intézése az szerintem nem fajsúlyos kérdés, ha...? Itt viszont ki kell bontani a „ha” szócska  tartalmát. Felsorolás szintjén:
A tízezres nagyságrendű munkáját elvesztő állami és önkormányzati dolgozók részére menekülő stratégiát, kiutat kell biztosítani szorult helyzetükből. Az ügyét intéző állampolgárt aránytalanul több teher ne érje. Az új rendszernek hatékonyabbnak és egyben olcsóbbnak kell lenni. A politikai mutyit teljesen ki kell zárni. Meg kell oldani a legkisebb település üzemeltetésének a kérdését is. Ésszerű, hatékony vidékfejlesztési stratégiával fel kell váltani a pályázati rendszert, az infrastrukturális és önkormányzati település üzemeltetési területen. (Ennek érdekében meg kell határozni egy szolgáltatási minimumot amely minden állampolgár számára egységesen jár – és elérhető azonos minőségben – függetlenül attól, hogy hol él.)  Kedvezményekkel kell  ösztönözni „a vidéki térségekre széthúzott” munkahelyteremtést, és a helyi munkaerő foglalkoztatását.
Úgy látom, ha az átalakításnak több pozitív üzenete – és rövidtávon megjelenő eredménye – lenne, kisebb lenne a berzenkedés. Sok más kérdésben is megvan a véleményem, de bizonyos jelek és történések óvatosságra intenek.
Üdvözlettel: Gyenes Zoltán

 

Dr. Répás József, Kiskunlacháza polgármestere elmondta, hogy a koncepció lényegi elemeivel egyetért, de abban  a kapkodás jelét látja, hogy 2013-ra tervezik a bevezetést. Ez éppen derékba tör egy választási ciklust, vele az önkormányzatok gazdasági-pénzügyi terveit, a településfejlesztési programokat. Ficsor László, Hajdúböszörmény jegyzője azt az egyszerű, de drámai kérdést tette fel, hogy kell-e még jegyző 2013 után az önkormányzatokhoz? Nagyon nincs pénz a településeken, mondta, és most „a forrásokat allokálják, ami azt jelenti, hogy elveszik”. 2013-ban elviszik a közigazgatási feladatokat, 2013 után majd a közszolgáltatásokat, a helyi adókat beszedni pedig nagyon nehéz. jelenleg folyik a szociális és gyermekvédelmi feladatok kiszervezése a történelmi egyházakhoz. Véleménye szerint erős centralizáció a célkitűzés, és komoly csorbát fog szenvedni az önkormányzatiság.

025

Szerteágazó és igen tartalmas eszmecsere alakult ki a teremben. Megszólalt többek között dr. Bárdos Lászó címzetes főjegyző Simontornyáról, Havasi László, Maklár polgármestere, dr. Szekeres Antal, Debrecen jegyzője, Tóth Csaba, Lesenceistvándi polgármestere.

Egy hozzászóló azt feszegette, mi lesz a megoldás, ha a járás és a megyehatár ellentmondásba kerül egymással. Más arra emlékeztetett, hogy a járásnak igenis vannak jó hagyományai. Ideje lenne készíteni egy tisztességes feladatkatasztert, mondta, hogy világos legyen, mi az állam feladata és mi az önkormányzaté. Az állami feladatra pedig ne „adjon pénzt” az állam, hanem fizesse ki tisztességesen, ha az önkormányzattal csináltatja meg.

Ehhez kapcsolódott zárszavában dr. Kara Pál, amikor azt mondta, a magyarországi önkormányzatok nem csődbe mentek, hanem „csődbe menették” őket, amikor az olyan nyilvánvalóan államigazgatási feladatokat, mint például az építéshatósági vagy a gyámhatósági, egyszerűen a jegyzőkre rakták, mert ők voltak kéznél a helyszínen. Ugyanakkor mégis ez az egzisztenciájuk biztosítéka: lehet, hogy nem jegyzőnek fogják majd hívni őket, hanem hivatalvezetőnek, de szükség lesz rájuk.

„Nem ment még el az önkormányzatiság hajója” – fogalmazott a levezető elnök. De világosan, aztán alulról felfelé építkezve tisztázni kell, mi az önkormányzatok feladata, aztán létszámot telepíteni ehhez. Azt azért látni kell, hogy a reform kétirányú, két ága közül a közigazgatási ág egyenesebb. Ha jól megcsinálja a kormány, ezzel a közigazgatással lehet nyerni – vélekedett dr. Kara Pál. Az önkormányzati ág sokkal keményebb, göcsörtösebb. És sokkal több embert fog első körben is érinteni.

Letölthető előadások:

Dr. Virágh Rudolf: A járás megújítása

Orgware Kft.: Gép, papír, olló - avagy az önkormányzatok személyügyi feladatainak informatikai támogatása

 

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?