Hirdetés

girdmario

Hirdetés
Ma 2022. dec. 04., vasárnap, Borbála és Barbara napja van. Holnap Vilma napja lesz.

A jegyző – (jegyzői annotációk) PDF Nyomtatás
2011. április 19. kedd, 07:56

 

jegyzo_indBárdos László címzetes főjegyző ismét megtisztelt bennünket egy összefoglaló, gondolatébresztő, megvitatásra méltó összefoglalóval a jegyzők közigazgatásban betöltött szerepéről, az 1780-as évektől egészen napjainkig. Az írás kiváló felvezetőül szolgál a május 12-i szakmai nap témáihoz.

 

A 20 esztendeje újjászületett jegyzői hivatás az elmúlt évek alatt az átlagosnál is többször került a szakmai érdeklődés középpontjába. Jelenleg – „újra lesznek járások, a jegyzők átkerülnek a kormányhivatal alá, majd a járási hivatalok közigazgatási vezetői lesznek, illetve munkájuk önkormányzattal kötődő részét a polgármesteri hivatalvezető veszi át” – a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok sokasága, és mondhatjuk kavalkádja néha szinte sokkoló hatással van a jegyzők mindennapi munkájára.

A közigazgatás háza táján most nincs nyugalom, de a jegyzők nem tesznek mást „csak” végzik a munkájukat. De a jegyzői tisztség több évszázados múltja megérdemli, hogy dolgainknak adjunk némi nyilvánosságok! A nyomaték kedvéért mondhatom, hogy a jegyzői munka a születéstől a halálig átszövi minden ember életét.

I. A történelmi múlt - A fölsoroltakat nem kívánom kommentálni, az önmagáért szól:

1.)    A jegyzői tisztség már a feudalizmusban megjelent, ahol a jegyző földesúri pénzen szerződtetett, írni-olvasni tudó azon személy volt, aki a szolgabírói leiratokat közvetítette, és a földesúri szolgáltatásokkal kapcsolatban a hozzá fordulók panaszait megfogalmazta. Gróf Gadányi József írja 1788-ban:

„Dolgaim nékem is nehezek és nagyok,

Mivel én falusi Nótárius vagyok.”

 

2.)    1836. évi IX. törvénycikk 1. § „…Jegyzőt pedig, ki jó erkölcséről és ügyességéről ösmeretes, a Földes-Úrnak jóváhagyása mellett az illető község szabadon fogad, mely jóváhagyás megtagadása esetében a Megye Közönsége a fennforgó nehézségeket elintézi, és minden esetre arra fog figyelmeztetni, hogy a Községek Jegyzők nélkül ne maradjanak.”

3.)    1897. 18. tc. jegyzőtartásra kötelezte a községeket, rendezte a jegyzői tisztség jogi problémáit és már ekkor előírta a tisztség betöltéséhez szükséges jegyzői vizsga letételét.kozig_kislexikon

4.)    Ki is, mi is a jegyző? Az 1929-ben megjelent Közigazgatási Kislexikon a „községjegyzőről” az alábbi összefoglalást adja.

„Községjegyző a községi elöljáróság szellemi vezetője, annak legfontosabb tagja. A községi (kör)jegyző intézi a törvények, rendeletek, szabályrendeletek végrehajtását az elöljáróság többi tagjai bevonásával, ő látja el a községi igazgatás ügykörében az írásbeli tennivalókat, ő irányítja a község önkormányzati életét és intézi, vezeti a község vagyonkezelését és háztartását. Állása élethossziglan szól.”

 

5.)    Magyary Zoltán 1942-ben a közigazgatásról írott munkájában következőképp vélekedett a jegyzőről:

„A jegyzőt a megfelelő képesítéssel bíró egyének közül a képviselő-testület élethossziglan választja. Ő a községnek, mint szervezeti egységnek a tulajdonképpeni főnöke, az ő érdeme, ha a község vezetésében van előrelátás magyaryés iniciatíva, jó a szervezet, van parancsadás, azaz mozog a közigazgatás, van összhang és ellenőrzés a különböző szervekkel szemben és a jegyző mulasztása, ha mindez hiányzik.”

6.)    1948-ban a jegyzői állásokat megszüntették, majd 1950-ben az önkormányzati közigazgatást is. A jegyzői feladatokhoz hasonló, főként államigazgatási feladatokat a VB titkár látta el.

7.)    A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény visszahozta az önkormányzati rendszert, s ezzel együtt a jegyzői tisztséget is. A jegyzőknek jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek kell megfelelniük, kinevezésük már nem élethossziglan, de határozatlan időre szól.

8.)    1999:”… a Jegyzők a magyar közigazgatás sarokkövei

  • a jegyző lojális a Magyar Államhoz (Országgyűléshez, képviselő-testülethez, polgármesterhez)
  • több mint 150 éve vezetik az önkormányzati és parlamenti választásokat
  • a jegyző szolgálja, de nem szolgája a képviselő-testületnek, a polgármesternek
  • a jegyző normális ember IS!”

(Mindez számukra azért szívet melengető, mivel ez a jegyzők szakmai főnökének, dr. Tóth Zoltán belügyi államtitkár tollából származik!)

9.)    2002-től a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozhat a tartósan kiemelkedő szakmai munkát végző jegyzőnek. Ez olyan elismerés, mely valódi ösztönzést adhat anyagilag és erkölcsileg is.

 

 

II. A kielégítő jegyzői tisztség látleletei

 

 

Mit hallottunk évek óta mind a szakmától, mind a politikától:

1990

– Erősíteni szükséges a jegyző szakmai szerepét, gátat kell szabni a jegyző gyengülését eredményező folyamatoknak, sőt azt kell elérni, hogy a hivatal első emberévé váljon. A szakmai felkészültség, a függetlenség, az állami védettség a törvényesség legfontosabb garanciái.

– Mind a képviselő-testületek, mind a polgármesterek elemi érdeke, hogy a jegyző az önkormányzat szakmailag megfelelően képzett, a törvényességnek elkötelezett szakembere legyen, továbbá, hogy a döntés-előkészítési folyamatban kellő súllyal vegyék figyelembe a törvényesség megtartása érdekében felvetett érveit, véleményét

– Az önkormányzati működés minden szereplőjének feladata, hogy a törvényesség kulcspozícióban dolgozó jegyző tevékenységéhez szükséges feltételek biztosításához hozzájáruljon.

1994–2002

– A jegyző nem egy közigazgatási szerv vezetője csupán, hanem egy közösség meghatározó tagja, egyik motorja, vezetője. Kistelepülésen a közösség „mindenese” jó értelemben, ő a helyiek szemében a „közigazgatás”. Társa a polgármesternek. Nagyobb településeken a hivatalvezetői feladatkörön túl településmenedzser és közéleti szereplő is egyben.

– Nem állás ez, hanem feladat, amelyhez az elhivatottság érzése, a település részletes ismerete, az ügyfelek irányában megnyilvánuló empátia kell a szakmai felkészültségen kívül.

– Hatásköreiket tekintve polihisztorok.

2002–2010

– 2002-től lényegesen jobb lesz a jegyzők erkölcsi és anyagi megbecsülése, mivel ők a helyi igazgatás kulcsemberei (is), juttatási rendszer, címzetes főjegyzői juttatás, lakástámogatás, ösztöndíjrendszer, a 35 éves jubileumi jutalmi fokozat, az alanyi jogon biztosított ruhapénz, a nyelvtudás fokozottabb elismerése, rekreációs szabadság).

– A közigazgatási ügyekben való döntés egyre inkább speciális szakértelmet követel. Nem elegendő csupán a jogismeret és a közigazgatási gyakorlat. A nagyon terjedelmes és szerteágazó jog mellett ismerni kell a közigazgatás szervezetét, az aktív közigazgatás módszereit, működését, a jogi szabályozás indokául szolgáló társadalmi, gazdasági, politikai megfontolásokat is.

– A jegyzőtől azt várják, hogy keresse meg az önkormányzat „érdekében” álló jogi megoldásokat. A mindenáron való megoldáskeresés ezután – sok esetben nem is titkoltan – durva anyagi vagy eljárási jogszabálysértésekben összegződik.

Jelenleg:

– A jegyző a helyi politika és a közigazgatás, mint szakma ütközőpontjában áll. Ahhoz a munkához, amelyet végez, legalább akkora fokú tekintélyre és függetlenségre volna szüksége, mint a bíráknak. A törvényesség garantálásához függetlenednie kellene attól a közegtől, ahol a tevékenységét gyakorolja.

Ki akkor hát a jegyző? A település polgármesteri hivatalának vezetője, egységes koordinátora, menedzsere, a mindenkori képviselő-testület és a polgármester szakmai tanácsadója, a ciklusonként átmenő kontinuitás részese, aki végül is már megkapta: túlságosan jóban volt az előző legitim, kollektív hatalomgyakorlókkal és polgármesterrel. Ezért …

 
III. A változó jegyző: az eltűnő tisztség nyomában

 

 

Mondjuk ki nyíltan: nem egy jegyző helyzete ellehetetlenült. A testület politikai súlya, a kiszolgáltatott helyzet – helyenként – már elnyomja a törvényesség biztosítására vonatkozó igényt. Sőt nem egy önkormányzat nyűgnek érzi a törvényi korlátokat, az elképzelések messze túllépik a törvényi előírásokat.

Érdemes elgondolkodni a jegyzőknek azon, hogyan jutottunk el odáig a rendszerváltást követő 20 évvel, hogy a határozatlan időre testület által kinevezett jegyző eltávolítására a testületi ülésen szóban javaslatot tesz a polgármester – de olyan is volt, hogy a polgármester nem tudott róla, hanem valamelyik frakció vetette fel napirendre – s minden indoklás nélkül, kéthavi felmondással, egy „tollvonással” eltávolíthatóvá vált.

„A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a  minőségi szakembergárda kialakítására és a köz szolgálatában végzett munka színvonalának emelésére.” Ez tréfa?!! mondta volna pár évvel ezelőtt bármelyik vizsgán ezt mind az oktató, mind a vizsgázató!

 

De félre a (véresen komoly) tréfát, mert a mi bőrünkről van szó!

A jegyzői tisztség grafikonja

tisztseg

A jegyzői béren felüli juttatások

 

juttat

A (1948-as kisvárosi költségvetésből)
–lakás, lakbérsegély
– a jegyzői lakás közterhei: közmű-szolgáltatási díjak, lakásbiztosítási díj
– jegyzői úti-átalány
– jegyzői javadalmi föld
 
B        
– ruhapénz
– lakás támogatás
– ösztöndíjrendszer
– rekreációs szabadság
– a jegyzői juttatás
       
– cafetéria

 

IV. Harangszó

 

A jegyzők munkája mindvégig a törvényesség kérdését helyezte a középpontba. A törvényesség sérelmét nem tudják semmilyen formában tolerálni, s ennek többen úgy adtak hangot, hogy a jelenlegi helyezettel kapcsolatban kifejtették: „én ezt már nem értem”. Pedig szerintem értik, de elfogadni nem akarják!!

Napjainkban a jegyzők közös kívánsága: a közszolgálati és a jegyzői munka értékén való kezelése. Nehéz évek vannak mögöttünk, és még nincs is vége a „vesszőfutásnak”. Pedig a jegyzők zöme jól ismerte, s ismeri munkájának és elvégzendő konkrét feladatainak a célját, megvan a munkájához szükséges műveltsége és szakmai ismerete, s mindezek birtokában akarja is jól és hatékonyan ellátni feladatát.

Ismeri,  tudja,  akarja!

 

Ezen jegyzői annotációk önmagukért, a jegyzőkért szólnak. Ez persze igen kevés. Hogy szól-e harang a jegyzőkért, majd elválik. Ehhez kell, hogy legyen, aki kongatja, s az sem árt, ha van harang.

 

Bárdos László

címzetes főjegyző

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+7 #16 ügyintéző 2011-12-19 11:46
A jegyzők körül forogna a világ? Sajnálattal jelentem NEM,Őket a politika végzi ki, mert majd lesz ÚJ életpálya program,és sok hozzáértő politikailag kinevezett Hivatalnok,akik nagyon kedvesen küldik vissza a falusit a" saját" hivatalához,jó esetben ott még valaki majd ért is hozzá.A jegyző?A helyi ügyekhez értő,akihez lehet bizalommal fordulni,minek, a falusiaknak
Idézet
 
 
+6 #15 spórolni kell 2011-12-19 11:26
Sajnos odajutottunk a nagy takarékosságban ,hogy a falusiakat már csak "távolból"illet i meg a hivatali kiszolgálás,mer t a falusi ember nem lázad, nem szervezkedik, csak majd VÁLASZT ,De mikor is URAK!!!!!!
Idézet
 
 
+5 #14 le a jegyzőkkel 2011-12-19 11:13
cél a faluk tönkre tétele,a nagyfizetésű "politikai"állá sokban kellene visszavenni és maradhatnának helyükön falusi jegyzők is
Idézet
 
 
-4 #13 rr 2011-09-22 17:53
kérem HOZZÁSZÓLÁSOM LEVÉTELÉT
Idézet
 
 
-4 #12 rr 2011-09-21 17:44
Nézd meg az ujpesti jegyzőt, majd megtudod, hogy kell dolgozni, egész nap ölbe tett kézzel ülni. A munkát végzi a hivatal a magas fizetés az Övé, sőt még a cimzetes főjegyzői cim is. Ilyen jegyzőkre nincs szükség, igen is kell a reform.
Idézet
 
 
+1 #11 paus 2011-05-15 12:47
Notarkv, DSD egyetértek, bár szerintem ma senkinek nem könnyű. Lehet az ügyintéző, jegyző, vagy akár a polgármester. Mindenki nagyon le van terhelve, sajnos túl sok kritika éri ma a köztisztviselők et. Csak összefogással lehet ezen felül emelkedni.
Idézet
 
 
+10 #10 notarkv 2011-05-14 16:46
A jegyzői feladat egyáltalán nem könnyű, óriási politikai nyomás alatt kell helyt állni.A jegyzőnek együtt kell éjni a településsel, mind a lakossággal, mind a kéoviselő-testü lettel, mind a polgármesterrel . mind az apparátussal. Igen nehéz a munkáltatói jogokat gyakorlónak mondani,hogy ezt nem szabad, mert törvénysértő. Hol van még olyan munkakör ahol a beosztottnak kell lenni a főnök(ök)kel szemben a féknek, s valamire nemet mondani. Igen nagy a felelősség, mert ha baj van úgy is rá mutogatnak vissza. Nem véletlen, hogy sok polgármesternek , a politikának ezred rangu a szakmai hozzáértés, tapasztalat, inkább a "bólogató Paprika Jancsi" a jó jegyzŐ.Nem véletlen, hogy gyakran a jegyző és a polgármester együtt bukik. Ez azért van, mert a jegyző a szolgaságot választotta, nem pedig a szakmai szolgálatot. A jegyzőket nem lenne szabad kitenni a politika prédájának, hanem a szamaiságot erősítve függetleníteni attól. Egy jegyző, ha politizál szakmailag hiteltelenné válhat.
Idézet
 
 
+4 #9 DSD 2011-05-13 13:26
Ennyi rosszindulatú megjegyzés után nehéz komolyan írni a témában. Nekem eszembe nem jutna egy az orvosok béremelését szorgalmazó cikkhez odaírni,hogy de csak a jó orvosokét, mert milyen sok ilyen-olyan van köztük. De tény, a klasszikus jegyzői, főleg a falusi jegyző modell kiiktatásra kerül. A településért elhivatott és a mindenkori népakaratból odakerült vezetőket lojálisan kiszolgáló, döntéseiket szakmailag előkészítő, végrehajtó, a szakmai stabilitást képviselő nótárius, az állítólagos magas színvonalú, de lélektelen szakmaiság oltárán fel lesz áldozva, ismét egy olyan szakma, amit majd csak a XIX. századi regényekből ismerhetnek meg a gyerekeink, ismét egy falusi sors-modell, ami megszűnik.
Idézet
 
 
0 #8 DSD 2011-05-13 13:02
Komolyan nem értem, az ügyintézők között nincs senki aki rosszul végezné a munkáját? Vagy a jegyzők genetikailag mások? Minden szakmában van jól és rosszul dolgozó, nehogy a jegyzőknél ez másképpen legyen. A kiválasztásuk a testület és a polgármester dolga, ott lehet reklamálni, vagy el kell indulni a választásokon. Mellesleg ez a cikk a jegyzőt szélesebb körben, jelképesen is érti, a szakma megtestesítőjek ént az ügyintézőivel. Most akkor kezdjük el szidni az iskolaigazgatók at, osztályvezetőke t, főorvosokat, gyárigazgatókat is? Lehet, hogy ők se dolgoznak a kolleginák felfogása szerint, mert úgy tűnik hiába magyarázom, hogy a vezetőnek nem a legjobb ügyintézőnek kell lennie. Ettől persze lehet, hogy rosszul végzi a munkáját,lehet, hogy nem látja át a közigazgatást, s ez baj. De ne tessék általánosítani, ráadásul egy ügyintéző sincs eltiltva a jegyzővé válástól, ha az csupa móka és kacagás.
Idézet
 
 
-4 #7 Kovács Éva 2011-05-12 13:08
"II. A változó jegyző: az eltűnő tisztség nyomában" - na ne már. Mért a szerencsétlen kétkezi munkást -aki minimálbérből él- el lehet küldeni egyik napról a másikra. Az nem baj. Szegény szerencsétlen jegyző a maga kis kettő-háromszáz ezer forintjával mit kezdjen.
"" Pedig a jegyzők zöme jól ismerte, s ismeri munkájának és elvégzendő konkrét feladatainak a célját, megvan a munkájához szükséges műveltsége és szakmai ismerete, s mindezek birtokában akarja is jól és hatékonyan ellátni feladatát."" Hát ezen is lenne mit vitatkozni!
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?