Hirdetés
Hirdetés
Ma 2021. jún. 16., szerda, Jusztin napja van. Holnap Laura, Alida és Alina napja lesz.

Botka László szerint felelőtlenség volt a kötvénykibocsátás PDF Nyomtatás
2011. április 05. kedd, 09:00

botka_lalszlo02Összehangolt akciónak tartja a fideszes vezetésű önkormányzatok elmúlt ciklusbeli kötvénykibocsátását Botka László, Szeged polgármestere. Ezért parlamenti vizsgálóbizottság megalakítását kezdeményezi az MSZP, hogy az derítse ki, mi indokolta a kötvénykibocsátást, és „hová lett a pénz”.

 

A vizsgálóbizottság felállításának célja nem a boszorkányüldözés, hanem arra mutathatna rá a testület, hogy indokolatlan demagógia volna adósságukra hivatkozva megvonni az önkormányzatok gazdálkodási szabadságát – fejtette ki Botka László: a húszezer milliárd forintos államadósságnak mindössze öt százaléka az önkormányzatoké, így aránytalan volna őket felelőssé tenni az államháztartási hiány vártnál magasabb szintjéért és az eladósodásért.

2006 és 2010 között a megyei önkormányzatoknál megháromszorozódott, a városokban és fővárosi kerületekben pedig a duplájára nőtt az adósság – idézi a szocialista politikust a gazdasagiportal.hu. A zömében svájci frank alapú kötvénykibocsátás szerinte összehangolt politikai akció volt, a helyhatóságok négyötöde élt vele. A szegedi önkormányzat ezzel szemben államilag garantált fejlesztési hitelekből fedezte az uniós beruházások önrészét.

Botka László véleménye szerint az egy kivételével fideszes vezetésű önkormányzatok nagy felelőtlenséget követtek el, amikor a kötvénykibocsátás mellett döntöttek. Elképzelhetőnek tartja az önkormányzati hitelfelvétel szabályainak törvényi szigorítását, azt azonban nem, hogy annak engedélyezéséről a kormányhivatal vezetője döntsön. Azt sem, hogy törvényességi ellenőrzés helyett felügyelet alá helyezzék az önkormányzatokat, s így határozataik, rendeleteik érvényességéhez a kormány jóváhagyása legyen szükséges.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
+2 #6 Teszák László 2011-04-06 11:58
A magyar önkormányzat egy vélhetőleg egyedülálló gazdálkodási formát képvisel. Bevételeire csak kis részben van hatással, az egyedi támogatások pedig véletlenszerűek , vagy politkai jellegűek. Beruházásai nem feltétlenül kecsegtetenek megtérüléssel, hiszen azok adott esetben "csak" egy szolgáltatás színvonmalást javítják. Költségeinek jelentős része determinált, másik része hosszabb távon nem tervezhető. Miután az önkormányzatok felszámolása még nincs napirenden a működés feltételeit biztosítani kell, mindig az adott keretek között.
Ha költségcsökkent éssel, akkor azzal, ha feloldható szolgáltatással , akkor azzal, ha (működési) hitellel, akkor azzal. A lényeg a felelős és szakértő döntéshozatal. Önmagában egy cimke nem jelent semmit.
A baj,szerintem az, hogy ez a felelősség sok esetben nem volt meg, katasztrófális következményű döntések sokaksága született. Az viszont 100 százalékosan igaz, higy ezeknek a közpénzből való kifizetése a tisztességesek megalázását jelentené.
Idézet
 
 
+2 #5 Gyenes Zoltán 2011-04-05 20:55
A jelen helyzetben ezért tartom bosszantónak mikor a kistelepülések helyzetét összemossák a többi szereplő problémáival.Ab ban tökéletesen igazad van hogy a bankok és állami szereplők is ösztönözték a hitelpiaci megjelenést .Ez a hajó már elment és most valóban egy átlátható és finanszírozható megoldást kell kidolgozni .Ennek sarkalatos pontja hogy a hitelfelvételt működésre csak óvatosan szabad felhasználni.Fe jlesztések terén bizonyos települési körben önmérsékletre lesz szükség.(pl. nem biztos ,hogy most kell stadiont építeni ,giga beruházásokba kezdeni)Termész etesen millió tényező befolyásolja a folyamatokat. Nem tartom magam szakértőnek ,hisz a mi településünk-mé rete miatt- általános pénzügyi ismeretekkel, akár a józan paraszti ésszel is elvezethető.
Idézet
 
 
+1 #4 Pénzügyes 2011-04-05 20:45
Olvasom a hírt, a híreket, a hozzászólásokat . Szeretnék kőkeményen a szakma talaján maradni. Kedves Teszák László „A bevételek és kiadások egyensúlya minden szektorban csak hosszú távon kell, hogy kiegyensúlyozot t legyen.” Ezzel én csak a felhalmozási célú bevételek kiadások vonatkozásában tudok egyet érteni, ott az átmeneti eladósodás pozitív is lehet. Teljesen egyértelmű, hogy a „szabályozó rendszer” - bár ez már inkább kézi vezérlés - iszonyú sok problémát gerjesztett, gerjeszt, s ezek egyike az aulfinanszírozo ttság, amit Ön is említ. Hogy „ott a hitel természetes eszköz az egyensúlytalans ág áthidalására.”? Ha ez 10 évben egyszer fordulna elő akkor igen, de a mindennapo ismeretében ezzel nem lehet egyetérteni! Az ilyen célú hitel, kötvény az maga csőd, illetve annak elodázása! Várom a fejleményeket. Ha a hazárdőrök nyúlják le az adósságrendezés re szolgáló támogatásokat, az a tisztességesek katasztrófája lenne. Márpedig az önkormányzatok szerintem tudják, sejtik, hogy kik azok.
Idézet
 
 
0 #3 Gyenes Zoltán 2011-04-05 20:34
Kedves Barátom lehet hogy pongyolán fogalmaztam .Véleményem szerint a hitel a gazdálkodás átmeneti segédeszköze .A baj akkor kezdődött mikor éves cikluson belül nem tudtuk nullára futtatni.Most nem a fejlesztési hitelre gondolok.Tehát nem alakítottuk megfelelő méretűre intézményrendsz erünket és a vállalt feladatokat.Ter mészetesen ettől a céltól sok minden elterelt , hol a pártok ígéretei,hol a rosszul felmért bevételi források de lehetett számos más ok is.Véleményem szerint fejlesztési hitel-klassziku s értelemben - csak akkor vehető fel ha az általa generált fejlesztés kitermeli minden költségét.Lehet ettől eltérni de akkor a kockázatok jelentősen megnőnek.A kis szösszenetemben ezt fogalmaztam meg tömören ,igaz eléggé pongyolán.Számo mra azért fontos hogy valós tények alapján döntsenek mivel a kis települések területfejleszt ését is meg kellene oldani,de az látszik hogy a hitel számukra eddig sem volt alternatív lehetőség és ezután sem lesz.De akkor hogyan tovább?
Idézet
 
 
+2 #2 Teszák László 2011-04-05 13:13
Kedves Gyenes Zoltán. Nagy tisztetlettel olvasom hozzászólásait, de most nem értünk egyet. A bevételek és kiadások egyensúlya minden szektorban csak hosszú távon kell, hogy kiegyensúlyozot t legyen. Ott viszont, ahol a kiadások kötöttek (kötelezettsége k, kötelező feladatok), de a bevételek korlátozottak (normatívák), ott a hitel temészetes eszköz az egyensúlytalans ág áthidalására. Ezzel az erővel a vagyonelemk eladását is megtilthatná a kormányzat. Nem értek egyet az összeesküvés elmélettel sem. Ez egy nagy összeborulás volt, a bankok is erősen kezdeményezték a kihelyezéseket, a testületek szívesen betartalékoltak későbbi visszafizetések kel, amegyéknél az átvett intézményeket mi másból lehetett volna finanszírozni, stb. A kötvénykibocsát ások egy része, vagy máshol a mértéke valóban felelőtlen volt, de ez még nem politkai machináció. Igaz viszont, hogy az önkormányzatok egészét büntetni az egyedi esetek "lerendezése" helyett elfogadhatatlan .
Idézet
 
 
+3 #1 Gyenes Zoltán 2011-04-05 09:38
Na végre ,lassan csak kibújik a szög a zsákból,hogy kik is valójában a felelősek az önk.-ok adósságállomány a zöméért.Nem mint ha nem tudtuk volna, és nyilván fönt is tudták, csak nehéz elismerni.Ettől függetlenül a finanszírozási oldal nincs rendben ,és az alapvető bajokat ez okozza.Persze lehet elméleti síkon vitatkozni ,de a képlet nagyon egyszerű, bevétel nagyságát soha nem lépheti túl a kiadási oldal országos szinten.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?