Záporoznak a nyilatkozatok a különböző súlyú politikusoktól a közelgő közigazgatási reform vonatkozásában. Minden nyilatkozat után összerezzennek a köztisztviselők, kormánytisztviselők az országban. Ami a politikai, szakmai vezetőknek kihívás, reform az nekik nem pusztán szakmai, hanem egzisztenciális kérdés lehet. (Hozzászólás)

Érdemes egy gondolatot a téma boncolgatása előtt felvetni: a jövő közigazgatási struktúráját megszabó döntések politikusok által hozott, politikai döntések lesznek. Az érdekek és preferenciák dzsungelében az alapos felkészülés, tájékozódás nélkülözhetetlen a reform megindítása előtt. A járási (kormány)hivatalok száma, székhelye, feladatai kapcsán nagyon komoly lakossági – társadalmi ellenállásba ütközhet az átalakítás, ennek érzékeltetésére elég csak a vasúti szárnyvonalak bezárására vagy a vizitdíj bevezetésére és azok következményeire visszagondolnunk. A járások kialakításakor politikai, szakmai, pénzügyi (takarékossági – infrastrukturális), történelmi (érzelmi) szempontok ütköznek majd, és hosszú távú működőképes megoldásokat kell keresni. De aki reformot akar, annak dönteni kell.

Az állapítható meg teljes bizonyossággal a médiából szivárgó hírek alapján, hogy 2013-tól állnak fel a járási kormányhivatalok. Képzeljük tehát magunk elé a közigazgatási szervezetrendszert a reformot követően. A regionális szint felett eljárt az idő, gyanítható hogy a politika nem számol vele a jövőben. Fontos láncszeme lesz az államigazgatási hatáskörök gyakorlásának a vármegyei kormányhivatal. A terminológiai kérdésen túl kézenfekvőnek tűnik, hogy a vármegye megkapja az időigényesebb és ritkábban előforduló I. fokú államigazgatási hatásköröket – ahogy eddig a kisajátítási ügyeket –, továbbá a járási kormányhivatalok felügyeleti szerveként elbírálja az ott hozott döntések elleni jogorvoslati kérelmeket (amennyiben teljes körűen, úgy a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi területen született döntések esetén is a vármegye jár majd el másodfokon). A reform azonban csak itt kezdődik. Mennyi járási hivatalra lesz szükség? Szakmailag mennyi indokolt vagy mennyire lesz elegendő forrás? Legyünk őszinték, bizonyos a járási székhelyek létrehozása vagy megszüntetése komoly politikai következményekkel járhat egyes kérdések országgyűlési képviselőjének jövőjére.

Könnyebb lenne a döntéshozatal, ha a leszakadó térségekben a közigazgatási állások nem az utolsó egzisztenciát garantáló szalmaszálat jelentenék az értelmiségnek. A teljesség igénye nélkül támpontot szolgáltathat a járások kialakításánál a kistérségek száma és székhelye, a földhivatalok, munkaügyi kirendeltségek, gyámhivatalok, építésügyi hatóságok és helyi bíróságok illetékességi területe. Ezzel szemben lényegesen magasabb az okmányirodák száma egy-egy megyében.

Biztosnak tűnik, hogy az államigazgatási feladatokat a település jegyzőjétől a járáshoz telepíti a jogalkotó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos hatáskörök kistérségi központba telepítése hasznára vált a rendszernek. Mi legyen a sorvezető a hatáskörök elosztásakor járás-település viszonylatban? A járási hivatalvezető gyakorolja az államigazgatási hatásköröket, a település jegyzője pedig lással el a rászorultság alapján elbírálható szociális ügyeket, önkormányzati hatósági ügyeket – vélik sokan.

A legfontosabb feladat a döntéshozatalban résztvevők számára a reformra való legalaposabb felkészülés, ami a legjobb megoldásokat – vagy modus vivendit – hozhatja. Tartsák szem előtt, hogy a pénzügyileg megalapozott reformlépés politikai síkon, a politikai-érzelmi alapon meghozott reformlépés szakmai területen üthet vissza a jövőben.

Marton V. Krisztina

Ossza meg a bejegyzést