| Két év múlva járások - kettéválik az önkormányzat és az igazgatás |
 |
 |
| 2011. március 17. csütörtök, 08:00 |
|
Az államtitkár azt is elmondta, hogy az átalakulást alapos előkészítés, az érintettek véleményének kikérése előzi meg – tudósított az MTI. Az egyik sarkalatos szempont, mondta továbbá Rétvári Bence, hogy a jövő évben életbe lépő vármegyerendszer, illetve a majdani járási rendszer a jó állam szellemében egyenlő esélyt teremtsen az ország eltérő adottságú tájain születendő gyerekek számára az érvényesülésre, tompítsa az életút indulásánál a hátrányos helyzetből adódó különbségeket. E célt szolgálja az is, hogy 2013-ban a most meglévő 99 kormányablak hálózata kibővüljön, s valamennyi járási székhelyen működjön ilyen intézmény, ahová a környéken lakók például anyasági támogatás, családi pótlék igénylése, telepengedélyezés ügyében fordulhatnak majd. A vármegye, illetve a leendő járási rendszer mellett továbbra is működnek majd a megyei, a helyi önkormányzatok, a 3200 önkormányzat munkájára továbbra is számítanak. De azt egyelőre nem tudta megmondani az államtitkár, hogy összességében hány járási központ áll majd fel. Ígéretet tett viszont: a közigazgatási rendszer kiküszöböli az elmúlt 20 év kormányainak azt a hibáját, hogy az állam az önkormányzatok feladatkörét folyamatosan bővítette, miközben forrásokat vont el. Ehhez szükség van a feladatkörök újraosztására - szögezte le az államtitkár. Néhány nappal korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Gál András Levente az MTI-nek adott interjújában további részleteket árult el a tervekről. Ezek szerint járási szinten kettéválnak majd a polgármesteri hivatalok államigazgatási és önkormányzati hivatalokká. Arról még vita folyik, hogy a megyék részét alkotó közigazgatási területekből, a járásokból mennyi legyen, ám számuk várhatóan 200-300 körül alakul majd. Kialakításuknál mind a történelmi hagyományt, mind a demográfiai adatokat, mind pedig a terület nagyságát figyelembe fogják venni. A jelenleg is létező kistérségi rendszert érintő kérdésre válaszolva rámutatott: a járás és a kistérség kialakításának logikája teljesen eltérő: előbbi államigazgatási feladatokat lát el, utóbbi általában intézményfenntartásra vagy valamilyen fejlesztés lebonyolítására jött létre. Gál András Levente kifejtette: az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze. Az államigazgatási feladatokból, amelyek „legtriviálisabb” része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is. A közigazgatási feladatokból: ilyenek a helyi adók vagy a kommunális ügyek. Harmadikként pedig a vagyongazdálkodási feladatokból. A minisztérium megközelítése az, hogy e feladatkörök mentén megvizsgálja, mi maradhatna az önkormányzatoknál és mi kerülhetne át a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartaniuk a helyhatóságoknak, ilyen például a helyi területrendezés. Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal. A jegyző, illetve a hivatalvezető elhelyezkedéséről a rendszerben még nem alakult ki a végleges álláspont. Vita van még arról is, mely önkormányzati intézmények fenntartása marad a helyhatóságnál, és mi az, ami állami kézbe kerül. Az iskolákról azt mondta, úgy is meg lehetne osztani a fenntartást, hogy az állam biztosítaná az intézmények „személyzetét”, az épületet viszont az önkormányzat adná. Gál András Levente szerint kellő finanszírozás mellett egy pedagóguséletpálya-modellt jobban végre lehetne hajtani, „ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz”. Az biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn. Gál András Levente is megerősítette, hogy 2013. január 1-jéig tart várhatóan a közigazgatás nagy átalakítása. A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el. Ossza meg a bejegyzést
|
A közigazgatás nagy átalakításának részeként 2013-ban lép életbe a kistérségeket felváltó járási rendszer – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által rendezett kétnapos tanácskozás nyitónapján. Ez jobban igazodik az ország földrajzi, kulturális adottságaihoz.
Hozzászólások
Az önkormányzatok mérete önmagában nem jelent semmit, láthatjuk, milyen különböző is ez szerte Európában a sikeres gazdaságokban is.
1.Az önkormányzást nem hiszem, hogy attól kell függővé tenni, hogy mennyi a nyugdíjas.
2.A nagyvárosokban meg pártkatonákat ültetnek be sógor-koma helyett, az jobb? Bár nálunk speciel senki se sógor és koma.
3.Én kistelepülésen vagyok, nem lógatjuk a lábunk, megyei hivatalnál3/4 négykor telefont nem vesznek fel, engem hétvégén is felkeresnek a falubéliek nem egyszer, arról ne is beszéljek mikor megyünk haza, de nem előbb. Itt sokkal jobban szem előtt vagyunk, ez is egy jó oldala a kisfalusi létnek, a létező és élő társadalmi kontroll. Vannak kiskirályságok is, de a lakosságon is múlik, ikszeljen másképpen.
Sose értettem, hogy a kevesebb önkormányzat miért kevesebb kiadás.Mert ugye nem hivatalokról beszélünk, hanem önkormányzatokr ól, a képviselő-testü letről. Milyen költséggel jár egy képviselő-testü let? A tiszteletdíj? nevetséges tétel, a nagyvárosokban szendvicsre több megy el. Na, persze, ha arra számítunk, hogy kistelepülésen nem építünk utat, járdát, nem közvilágítunk, akkor értem.Csak akkor ne beszéljünk a vidék felemeléséről.
Kunsági Úr!
Ez a koncepció éppen nem az önkormányzatok finanszírozásár ól szól, hiszen odafent is tudják, hogy az önkormányzati rendszer egy feneketlen zsák. Gyámügyi, építéshatósági, beruházási ügyet felsőbb szintre kell telepíteni, és akkor remélhető, hogy nem a helyi kiskirályok sleppjei kapják a megrendelést, a zsíros állást.