Hirdetés
Hirdetés
Ma 2022. máj. 23., hétfő, Dezső napja van. Holnap Eszter és Eliza napja lesz.

Két év múlva járások - kettéválik az önkormányzat és az igazgatás PDF Nyomtatás
2011. március 17. csütörtök, 08:00

retvari_bence01A közigazgatás nagy átalakításának részeként 2013-ban lép életbe a kistérségeket felváltó járási rendszer – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége által rendezett kétnapos tanácskozás nyitónapján. Ez jobban igazodik az ország földrajzi, kulturális adottságaihoz.

 

Az államtitkár azt is elmondta, hogy az átalakulást alapos előkészítés, az érintettek véleményének kikérése előzi meg – tudósított az MTI. Az egyik sarkalatos szempont, mondta továbbá Rétvári Bence, hogy a jövő évben életbe lépő vármegyerendszer, illetve a majdani járási rendszer a jó állam szellemében egyenlő esélyt teremtsen az ország eltérő adottságú tájain születendő gyerekek számára az érvényesülésre, tompítsa az életút indulásánál a hátrányos helyzetből adódó különbségeket. E célt szolgálja az is, hogy 2013-ban a most meglévő 99 kormányablak hálózata kibővüljön, s valamennyi járási székhelyen működjön ilyen intézmény, ahová a környéken lakók például anyasági támogatás, családi pótlék igénylése, telepengedélyezés ügyében fordulhatnak majd.

A vármegye, illetve a leendő járási rendszer mellett továbbra is működnek majd a megyei, a helyi önkormányzatok, a 3200 önkormányzat munkájára továbbra is számítanak. De azt egyelőre nem tudta megmondani az államtitkár, hogy összességében hány járási központ áll majd fel. Ígéretet tett viszont: a közigazgatási rendszer kiküszöböli az elmúlt 20 év kormányainak azt a hibáját, hogy az állam az önkormányzatok feladatkörét folyamatosan bővítette, miközben forrásokat vont el. Ehhez szükség van a feladatkörök újraosztására - szögezte le az államtitkár.

Néhány nappal korábban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Gál András Levente az MTI-nek adott interjújában további részleteket árult el a tervekről. Ezek szerint járási szinten kettéválnak majd a polgármesteri hivatalok államigazgatási és önkormányzati hivatalokká. Arról még vita folyik, hogy a megyék részét alkotó közigazgatási területekből, a járásokból mennyi legyen, ám számuk várhatóan 200-300 körül alakul majd. Kialakításuknál mind a történelmi hagyományt, mind a demográfiai adatokat, mind pedig a terület nagyságát figyelembe fogják venni. A jelenleg is létező kistérségi rendszert érintő kérdésre válaszolva rámutatott: a járás és a kistérség kialakításának logikája teljesen eltérő: előbbi államigazgatási feladatokat lát el, utóbbi általában intézményfenntartásra vagy valamilyen fejlesztés lebonyolítására jött létre.

Gál András Levente kifejtette: az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze. Az államigazgatási feladatokból, amelyek „legtriviálisabb” része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is. A közigazgatási feladatokból: ilyenek a helyi adók vagy a kommunális ügyek. Harmadikként pedig a vagyongazdálkodási feladatokból. A minisztérium megközelítése az, hogy e feladatkörök mentén megvizsgálja, mi maradhatna az önkormányzatoknál és mi kerülhetne át a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartaniuk a helyhatóságoknak, ilyen például a helyi területrendezés.

Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal. A jegyző, illetve a hivatalvezető elhelyezkedéséről a rendszerben még nem alakult ki a végleges álláspont. Vita van még arról is, mely önkormányzati intézmények fenntartása marad a helyhatóságnál, és mi az, ami állami kézbe kerül. Az iskolákról azt mondta, úgy is meg lehetne osztani a fenntartást, hogy az állam biztosítaná az intézmények „személyzetét”, az épületet viszont az önkormányzat adná. Gál András Levente szerint kellő finanszírozás mellett egy pedagóguséletpálya-modellt jobban végre lehetne hajtani, „ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz”. Az biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn.

Gál András Levente is megerősítette, hogy 2013. január 1-jéig tart várhatóan a közigazgatás nagy átalakítása. A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
0 #14 falusi 2011-12-19 13:01
Le a kis és nagy hivatalokkal, javaslom Hogy legyen egy nagy Járás az egész ország, változó székhellyel, maximum 10 főnökkel, beosztott nélkül, óriási megtakaritás várható,bevezet hető 2012 január 1-től.
Idézet
 
 
0 #13 DSD 2011-05-11 11:48
A nagy rendszerekben jóval nagyobbak is gondok, egy kis önkormányzat nem is tud nagy hiányt csinálni, mert nem is hitelképes. Az Önhikis játékot pedig maguknak köszönhetik odafent, fegyelmezett gazdálkodást követelve a 10-ére lehetne csökkenteni a hiányt, az intézmény fenntartási összegek nem az önkormányzat méretétől (kellene hogy) függenek, ahogyan ha sok segélyt kell fizetni, az is mindig ugyanakkora összeg.
Az önkormányzatok mérete önmagában nem jelent semmit, láthatjuk, milyen különböző is ez szerte Európában a sikeres gazdaságokban is.
Idézet
 
 
0 #12 DSD 2011-05-11 11:36
Kedves Ágnes, nem hiszem, hogy az önkormányzatisá gon múlik a magyar jövő, s ezért azt fel kell áldozni.Nem hiszem, hogy a diktatúra a megoldás, többségében nem az ilyen országokban van jólét.És ismét kérdezem, mi az a kiadás, ami megspórolódna az önkormányzatisá g megszüntetéséve l? Mert a tiszteletdíjako n túl nem látok mást, útra, világításra, ügyintézőre enélkül is kell költeni, az ebben való spórolás meg nem az önkormányzatisá g megszűnésének kérdése.
Idézet
 
 
+3 #11 DSD 2011-05-11 11:26
Jövendőmondó!
1.Az önkormányzást nem hiszem, hogy attól kell függővé tenni, hogy mennyi a nyugdíjas.
2.A nagyvárosokban meg pártkatonákat ültetnek be sógor-koma helyett, az jobb? Bár nálunk speciel senki se sógor és koma.
3.Én kistelepülésen vagyok, nem lógatjuk a lábunk, megyei hivatalnál3/4 négykor telefont nem vesznek fel, engem hétvégén is felkeresnek a falubéliek nem egyszer, arról ne is beszéljek mikor megyünk haza, de nem előbb. Itt sokkal jobban szem előtt vagyunk, ez is egy jó oldala a kisfalusi létnek, a létező és élő társadalmi kontroll. Vannak kiskirályságok is, de a lakosságon is múlik, ikszeljen másképpen.
Idézet
 
 
+1 #10 DSD 2011-05-11 11:19
Réti Péternek!
Sose értettem, hogy a kevesebb önkormányzat miért kevesebb kiadás.Mert ugye nem hivatalokról beszélünk, hanem önkormányzatokr ól, a képviselő-testü letről. Milyen költséggel jár egy képviselő-testü let? A tiszteletdíj? nevetséges tétel, a nagyvárosokban szendvicsre több megy el. Na, persze, ha arra számítunk, hogy kistelepülésen nem építünk utat, járdát, nem közvilágítunk, akkor értem.Csak akkor ne beszéljünk a vidék felemeléséről.
Idézet
 
 
+1 #9 Gyenes Zoltán 2011-03-25 10:12
Kedves Ágnes !Nyilván a költségvetést rendbe kell hozni ,rengeteg jó ötletet, irányt látok ,de tegyük helyre a dolgokat .Tegnap Varga M. úr az önkormányzatoka t nevezte meg felelősnek a áll.háztartási hiány elszállásáért. Én meg azt mondom hogy a tervezés volt rossz és ezen rontott -nem is keveset-a "grund"beszéd meg a "kuruckodó" stílus.Mint "paraszt ivadék "már négyévesen megtanultam ,hogy lehet széllel szembe "pisálni"(régie sen szólva)csak nem érdemes ,mert hát h...s lesz a gatya meg a cipő.Bölcs közgazdászainkn ak meg csak annyit,hogy a banki szektorral együtt a tudásukat alaposan "beárazta " a gazdasági válság országunkat érő hatása. Persze ehhez kellett az elmúlt évtized politikai semmittevése is.Akinek nem inge az ne vegye magára és tisztelet a kivételeknek.
Idézet
 
 
0 #8 Kárpáti Ágnes 2011-03-24 09:22
Azért azt el kellene dönteni, hogy maga az önkormányzatisá g egy minden áron megtartandó érték-e. Ha az elv, hogy az állampolgárok helyben intézhessék ügyeiket, saját, választott helyi képviselőik útján, akkor a rendszer működtetése nem kizárólagosan pénz kérdés. Ha viszont az államháztartás rendbetétele a kizárólagos cél, akkor persze optimalizálni kell, a helyi érdekeknek ez esetben részben háttérbe kell szorulniuk. Ez utóbbi azonban csak vészhelyzetben elfogadható, de egyre inkább úgy látom, vészhelyzet van. Hiába szed be az állam mindenféle címen egyre több adót, a költségvetés helyzete egyre csak romlik. Gondoljuk meg: egy államcsőd olyan rettenetes következménnyel jár az emberek jövedelmi helyzetére (radikális forint-leértéke lődés, megugró munkanélküliség ), hogy az tekinthető az állampolgári jogok erős sérülésének. Akkor viszont egy megelőző intézkedés talán még jobb.
Idézet
 
 
+1 #7 Gyenes Zoltán 2011-03-23 16:47
"Jövendőmondó "rosszak a tapasztalataid, ha érdekel egy kis település mindennapja szívesen vendégül látlak .Az interneten megtalálsz vagy a polgármesterek között .Amit az elmúlt húsz évben tett a politikai elit a vidékkel azért Csaucseszkut egy világ utálta, gondolom most a túlvilágon igen csak méltatlankodik és bánja ,hogy ezek a módszerek neki nem jutottak időbe eszébe.
Idézet
 
 
-5 #6 Jövendőmondó 2011-03-23 14:25
Az önkormányzatok számát radikálisan csökkenteni kell, 200-300 önkormányzatnál nincs többre szükség. 100 fős településen minek önkormányzat, ahol 80 fő nyugdíjas, 10 munkanélküli, 5 gyerek, 5 pedig aktív dolgozó. Azt is meg kell ezáltal szüntetni, hogy a pmh-ban sógor-koma-jóba rát legyen beültetve, miközben munka híján a lábukat lógatják. A képviselők meg döntsenek max. utcanevekről, de belterületbe vonási kérdéseket még véletlenül sem szabad rájuk bízni.
Kunsági Úr!
Ez a koncepció éppen nem az önkormányzatok finanszírozásár ól szól, hiszen odafent is tudják, hogy az önkormányzati rendszer egy feneketlen zsák. Gyámügyi, építéshatósági, beruházási ügyet felsőbb szintre kell telepíteni, és akkor remélhető, hogy nem a helyi kiskirályok sleppjei kapják a megrendelést, a zsíros állást.
Idézet
 
 
0 #5 Falusi 2011-03-18 19:07
bocsánat a gépelési hibáért természetesen a "jegy" szó a jegyzőt jelenti.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?