Hirdetés

girdmario

Hirdetés
Ma 2022. dec. 04., vasárnap, Borbála és Barbara napja van. Holnap Vilma napja lesz.

Márciusi klubnapunk: önkormányzati aktualitások PDF Nyomtatás
2011. március 16. szerda, 07:00

Az ETK Önkormányzati Klub márciusi klubnapján sem lehetett más a kérdés, mint az, amelyet tavaly decemberben tettünk fel, csak az évszám változott meg: „Hogyan tovább önkormányzatok? – 2011”. A résztvevők négy előadást hallgathattak meg, azt követte a hagyományos kerekasztal-beszélgetés.

A konferencia levezető elnöke, dr. Kara Pál, az ETK Önkormányzati Klub szakmai főtanácsadója, nyugalmazott államtitkár bevezetőjében elmondta, nem volt könnyű a szervezők feladata, amikor a konferencia témáit meghatározták, hiszen sok az aktuális kérdés, de nem egy esetben éppen emiatt nem kész tényekről, hanem csak több-kevesebb határozottsággal körvonalazott elképzelésekről, olykor csak irányokról szólhatnak az előadók, folytathatnak eszmecserét a résztvevők.

003

 

Menet közben készül a rendszer

Ezt igazolta rögtön az első előadás, melynek címe: Az önkormányzatok szerepe a közfoglalkoztatásban. Ez a téma sarkallta portálunkon a legtöbb olvasót hozzászólásra, hiszen az idei január igen lényeges változásokat hozott ezen a területen, olykor nehéz helyzet elé állítva az érintetteket: foglalkoztatottakat és foglalkoztatóikat, az önkormányzatokat is.

Az előadó dr. Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatás-irányítási főosztályának főosztályvezetője elmondta, az elmúlt év végével valóban befejeződött az Út a Munkához program, amely százezer érintett fogalakoztatását tette lehetővé az önkormányzatoknál, igen drágán és sok hibával, mert nem valódi munkához vezetett, nem volt egységes a támogatás terén, és az alultervezett források miatt finanszírozhatatlannak bizonyult. Nem utolsósorban azért, mert a dologi költségeket egyáltalán nem finanszírozta. Ezenkívül a térségi munkaerő-piaci különbségekkel sem számolt.

A rendszer, ami januártól felváltotta a korábbit, jelen formájában nem jó – mondta az előadó –, egyet vissza kellet lépni a korábbihoz képest, de még nincs készen. Az Új Közfoglalkoztatási Rendszer azonban csak júliusra lesz kidolgozva, szorosan kapcsolódva a közelmúltban meghirdetett Széll Kálmán Tervhez. A főbb célok le vannak fektetve. Minél több munkára képes és kész állásnélküli jusson munkához a program keretében legalább napi négy órában, az élőmunka költségei mellet támogatni kell a dologi kiadásokat is, jussanak nagyobb forráshoz azok a térségek, ahol több a rászorult. Csökkenjenek az önkormányzatok terhei, kapjanak kulcsszerepet a munkaügyi kirendeltségek. A közfoglalkoztatás új típusai: az önkormányzati rövid időtartamú és huzamosabb idejű közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási programok és a vállalkozások támogatása. Ezeknek, illetve a nemzeti közfoglalkoztatás kiegészítő támogatási rendszerének a részleteit kiemelt témánk cikkeiből részletesen ismerik már portálunk olvasói.

 

Kiszámítható és biztonságos előmenetel

A nap második előadását A közszolgálati foglalkoztatás jelene, jövőbeli kilátásai a mai Magyarországon címmel Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára azzal indította, hogy az elmúlt négy-öt év talán a legkritikusabb volt a köz szolgálatában dolgozók számára: a létszámcsökkentés és a bérbefagyasztás terhét még az is növelte, hogy gyakran a bűnbak hálátlan szerepében találják magukat. Pedig éppen, hogy meg kellene erősíteni az önbecsülésüket, hiszen nem kis részben rajtuk múlhat a kormányzás sikere.

„Reméljük, hogy a rombolás és a romeltakarítás után végre az építkezés jön. A közszolgálati munkának lényegi eleme a kiszámítható, biztonságos előmenetel” – mondta az előadó, akinek azonban éppen e tekintetben ugyanolyan bizonytalan, ha nem még bizonytalanabb úton kellett lépkednie, mint az előtte szólónak, hiszen a kormány akkor éppen hat nappal későbbre, március 16-ára ígérte, hogy nyilvánosságra hozza közigazgatási életpályamodellt. Frissebb konkrétumok híján felidézte, hogy korábbi állásfoglalása szerint mit tartana kívánatosnak foglalkoztatás, bérezés és munka szempontjából a szakszervezet. Különös tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendszerben „igen-igen jelentős változás várható”.

Mindenekelőtt megnyugtató választ kellene adni végre arra kérdésre, hogy ki számít a köz által foglalkoztatottnak. Közszolgálatnak kell tekinteni azt, ha valaki közpénzből közfeladatot lát el. Nem jöhet szóba megoldásként, ha a pedagógusokat és az egészségügyi dolgozókat a rendszerből kiemelve megszüntetjük a közalkalmazotti jogállást. Az lenne kívánatos továbbá, ha a közszolgálati alkalmazott a törvénynek lenne alárendelve elsősorban, nem a főnökének. Ennek kapcsán minden bizonnyal élénk viták lesznek még, ha szétválasztják az önkormányzati és a hatósági funkciókat.

 

A bérezést illetően az lenne jó, ha a keresetnek legfeljebb 60-65 százalékát határoznák meg kötelező paraméterek, nem pedig 80 százalékát, mint jelenleg. Ugyancsak a bérrendezés égető kérdése, hogyan lehetne megszüntetni azt az anomáliát, hogy a közszolgálati dolgozók 30-40 százaléka évek óta „parkol”, mert már régen elérte kategóriája plafonját.

020

 

Hatékony önkormányzatok

Szünet után dr. Vajda Krisztina, a CompLex Kiadó Kft. főszerkesztője tartotta meg előadását CompLex megoldások a hatékony önkormányzati működés szolgálatában. Elmondta, kiadójuknál önálló szerkesztőség gondozza az önkormányzati kiadványokat, országos értékesítői hálózat látogatja önkormányzati ügyfeleiket. Előbb csak papír alapú kiadványokat kínáltak, később elektronikusakat is.

Ezek közül a tavaly november óta elérhető Önkormányzat Jogtár páratlan a maga nemében. Az Alap, a Plusz és a Prémium csomagból egyaránt elérhető a teljes Jogtár-tartalom, továbbá az önkormányzatokkal összefüggő hírek, aktualitások gyűjteménye. Máris gazdag eszközkínálatuk idén tovább bővül, például bírságkalkulátorral. Portálunk jó okkal választotta partnernek a CompLex Kiadót, szolgáltatásának kiválóságáról olvasóink is megbizonyosodhatnak, amikor használják Jogszabályok rovatunkat.

25A következő előadó, Semperger Kinga stratégiai igazgató (ProjectMine Kft.), portálunk szakértője az önkormányzatok fejlesztési, pályázati lehetőségeiről beszélt. A megnyíló pályázatok leginkább az újdonságokat fogják támogatni, nem pedig a fenntartást. Önkormányzatoknak érdemes lesz figyelmet szentelniük a társadalmi felelősségvállaláshoz kapcsolódó lehetőségekre, illetőleg a közérdekű feladatokat támogató pályázatokra. 2011-ben elsősorban a környezetvédelem, az energiahatékonyság és a fenntartható életmód terén találhatnak lehetőségeket.

Az Új Széchenyi Terv elsődleges célja a kis- és középvállalkozások forráshoz juttatása, új munkahelyek teremtése. Hét fejlesztési területre koncentrál: Gyógyító Magyarország – Egészségipar, Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés, Otthonteremtés és Lakásprogram, Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztése, Tudomány – Innováció – Növekedés, Foglalkoztatási áttörés, Tranzitgazdaság. Mindegyiknek van olyan vetülete, amely érdemes a kellően kreatív önkormányzatok figyelmére. Kilencvenhárom pályázat nyílik meg, 1100 milliárd forint értékben.

 

Kevés a pénz és az információ

A klubnapot záró kerekasztal-beszélgetést dr. Kara Pál vezette, résztvevők voltak: dr. Bárdos László, Simontornya címzetes főjegyzője, dr. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere és Vezér Ákos, Pusztaszabolcs jegyzője.

A terítékre kerülő első téma az ÖNHIKI volt, nevezetesen azt firtatta a kérdés, mire lesz elég a megpályázható 31 milliárd forint. Dr. Fülöp Erik, aki hat év önkormányzati munka gyakorlatával felvértezve lett polgármester, úgy véli, az adósságállomány nagyságát és az idei elvonásokat is tekintve kevés ez az összeg a bajban lévő önkormányzatoknak. Tiszavasvári a megigényelt 150 millió helyett talán ha tízes nagyságrendű segítséget kap, reményei szerint, ez tűzoltásra talán elég.

28

A nyolcezer lakosú Simontornya is kénytelen megigényelni a segítséget, mondta el dr. Bárdos László, de mivel az önkormányzatok egyharmada ÖNHIKI-s, és a megyei önkormányzatok még inkább el vannak adósodva, ők már akkor összeteszik a kezüket, ha legalább néhány milliót kapnak, bár az semmit sem old meg.

Pusztaszabolcson a működésre kapott állami támogatásból is tudnak fejlesztésre fordítani, lepte meg a hallgatóságot dr. Vezér Ákos. Bár, mint mondta, a 2011-es elvonás őket is fájdalmasan érintette. Tudatos politikai munka következménye, hogy nem fognak csődbe menni.

Második körben az önkormányzati és az igazgatási rendszer települési szintű szétválasztásának, illetve közfeladatok ellátásának kérdéseiről beszéltek a kerekasztal résztvevői, bár ehhez meglehetősen kevés konkrétum kínált nekik kapaszkodót. Abban egyetértés mutatkozott, hogy nem az önkormányzatokat, hanem az általuk nyújtott közszolgáltatásokat nem tudja finanszírozni az állam. És ha visszaveszi ezeket, akkor sem lesznek ingyen. Abban is megegyezni látszottak az asztalnál ülők, hogy ha problémák vannak az önkormányzati rendszerrel, annak nem az az oka, hogy rossz lenne az önkormányzati törvény.

 

Az előadások részleteit ide kattintva nézheti meg >>

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?