A megújuló önkormányzati rendszer költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának az országgyűlés honlapján közzétett új Önkormányzati törvény (Ötv.) javaslata szerint - írja az MTI.

A javaslat lényege, hogy újraszabályozza az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást, a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Változást jelent még az is, hogy a rendszerben új szereplőként megjelenik a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi, illetve megyei kormányhivatal, melynek vezetője adott esetben akár rendeletet is alkothat az önkormányzat nevében.

A javaslat általános indoklásában emlékeztet arra, hogy az elmúlt két évtized során folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, a feladatok finanszírozása pedig elnehezült. A megújulást sürgeti a sok elemében radikálisan megváltozott társadalmi, gazdasági, közjogi környezet, valamint a „követelmények és lehetőségek közötti összhang megteremtésének igénye is”.

A javaslat garanciális szabályként említi, hogy az önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört. Utal arra, hogy az Alaptörvény szerint a feladatellátáshoz biztosítani kell az „arányos” költségvetési támogatást. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A javaslat rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, de a felsorolás nem jelent konkrét, tételes feladat- és hatáskör-telepítést, mert ezek majd az ágazati törvényekben jelennek meg. Ez alól kivétel a helyi közbiztonság feladata.

A szöveg a fővárosi, illetve megyei közgyűlés helyett képviselő-testületet említ. Nem változik azonban a kétszintű fővárosi önkormányzati rendszer, és mind a főváros, mind pedig a kerületek kivethetnek adókat. A megyék jelenlegi intézményfenntartó szerepét az állam veszi át, helyette a területfejlesztés és a területrendezés feladatait kell ellátniuk.

Az új jogszabály megváltoztatná az összeférhetetlenségi szabályokat. Például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. A közélet tisztasága érdekében a javaslat részletesen szabályozza a vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettségét, ami a házas-, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. Az összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak.

A szöveg szerint a képviselő-testület „elnöke” a főállású vagy társadalmi megbízatású polgármester, aki egyben a testület tagja. A polgármester meghatározott esetekre vétójogot is kap, tisztségének megszűnéséről pedig csak a bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a kormányhivatal indítványára is. A javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz az „obstrukció” megelőzése érdekében; ezért lehetőséget ad a képviselő-testületnek, hogy szabályozza például az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként az országgyűlés is dönthet a kormány javaslatára a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.

A települések szabad elhatározásukból társult képviselő-testületet hozhatnak létre közös feladatellátási céllal, és arról is dönthetnek, hogy költségvetésüket milyen mértékben egyesítik. A kétezer főnél több lakosú településeken kötelező lesz pénzügyi bizottságot alakítani, e testületnek egyebek mellett figyelemmel kell kísérnie a költségvetési bevételek alakulását. A javaslat értelmében „polgármesteri hivatal” helyett „önkormányzati hivatal” működik majd. A javaslat szerint a kétezer főt meg nem haladó településeknek kötelező lesz közös hivatalt létrehozniuk az adott járáson belül. A helyi önkormányzatok egységes, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszert működtetnek majd, amely egyben a folyamatos állami pénzügyi ellenőrzés eszköze is.

A városi cím adományozásának szabályozása is megváltozik. Eszerint a várossá válás feltétele legalább ötezer állandó helyi lakos, valós térségi szerep és a társadalmi, szakmai követelményeket teljesítő átlagos városi fejlettségi szint.

A javaslat új alapokra helyezi a kötelezettségvállalására vonatkozó szabályokat, mert az önkormányzatok adósságállományának kezelése az államháztartás egyensúlyának biztosítása szempontjából is fontos. A jövőben ezért „adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás kizárólag a kormány jóváhagyásával történhet”.

Az önkormányzati rendszerben új szereplő a - részben a korábbi közigazgatási hivatalok alapjain felépített - törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal. A felügyelet eszközei az információkéréstől a bírósági eljárás kezdeményezéséig terjednek, de adott esetben még testületi üléseket is összehívhatnak a fővárosban, illetve a megyékben. A kormányhivataloknak „aktuspótlási” lehetőségük is van; ez azt jelenti, hogy ha egy önkormányzat elmulasztja jogalkotási kötelezettségét, akkor a hivatal eljárást kezdeményezhet a bíróságon. A kormányhivatal vezetője meghatározott esetben akár rendeletet is alkothat, továbbá bírságot is kiszabhat az érintett személyekre vagy önkormányzatokra.

T/4864 . számú törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról >>

Ossza meg a bejegyzést