A jegyzőket nyugtalanítja az önkormányzati törvénytervezet |
![]() |
![]() |
2011. november 02. szerda, 07:00 |
Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a „falu nótáriusának” a mostaninál is nagyobb terheket kell hordoznia, miközben kiszolgáltatottsága erősebb lesz a korábbiaknál. Ez, mint jogos félelem fogalmazódik meg azzal kapcsolatban, hogy a jegyző kinevezése polgármesteri hatáskörbe kerül - tartalmazza a Jegyzők Országos Szövetsége elnökségének álláspontja, amely megjelent a szövetség hivatalos lapjában, a Jegyző és Közigazgatásban, illetve az MTI is beszámolt róla. A szakmai szervezet szerint a tervezet nyomán a jegyzők legitimitása gyengül, ez pedig nehezíti a kormányzat akaratának érvényesítését, és ellentmond a magyar közigazgatási tradícióknak. A tervezetben szereplő „drasztikus” jegyzői illetménycsökkentés a jegyzők szövetsége szerint azzal a veszéllyel jár, hogy a diplomás fiatalok nem akarnak majd jegyzők lenni, nem vonzza őket a fegyelem, az alacsony bér, a tetemes munka és a felelősség. Mindez a pálya leértékelődéséhez és a szakmai színvonal csökkenéséhez vezethet. Továbbá a vezetői illetmény rögzítése vélhetően a köztisztviselői törvény illetmény táblájának változását is maga után vonja, ami kihat az egész önkormányzati köztisztviselői karra, a köztisztviselői életpálya alakulására. A közigazgatás járási szintjének rekonstrukciója a szövetség szerint nem fogja csökkenteni a jegyző és az önkormányzati hivatal feladatait. A jelenlegi tervezetben szereplő feladatokat alapul véve sokkal inkább településmenedzseri, közszolgáltatás-szervezői komplex látásmódot igénylő feladata lesz az önkormányzati hivatal vezetőjének, amely korszerű szemléletet, megfelelő szakképzettséget igényel. A Jegyzők Országos Szövetségének álláspontja szerint helyes, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a jegyző és az önkormányzati hivatalok köztisztviselői jogviszonyának, javadalmazásának kérdései az egységes közszolgálati életpályát szabályozó törvényalkotás tárgykörébe tartoznak. A szövetség azt javasolja, ne zárja ki az önkormányzati törvény, hogy a jegyzők államigazgatási feladatok címzettjei is lehessenek. Értelmezésük szerint az önkormányzati rendszer átalakításának egyik indoka, hogy alkalmas legyen a megújuló ágazati struktúrák befogadására és működtetésére. Ez esetben nem zárható ki, hogy nem csak a polgármesternek, hanem az önkormányzati adminisztrációt működtető jegyzőnek is szükséges államigazgatási feladatokat adni. Átgondolandónak tartja a szövetség, hogy a 3000-nél kisebb lélekszámú települések közös hivatalt kötelesek létrehozni. Ez a változás ugyanis több mint kétezer települést érint, a feltételezett költségmegtakarítás pedig aligha állhat arányban a települési és térségi társadalmi, gazdasági helyzetben várhatóan keletkező hátrányokkal és károkkal. Az aprófalvas megyékben ennek a feltételnek a teljesítése 5-7 vagy akár 10 település „összefogását” is jelentheti, ami a közös hivatal működtetését bonyolulttá teszi a jelentős távolságok, közlekedési gondok, illetve a szükséges infrastruktúra hiányosságai miatt. A Jegyzők Országos Szövetsége javasolja, hogy a kistelepüléseken várhatóan jelentős számban megszűnő polgármesteri hivatalokban dolgozó több száz köztisztviselő számára, közszolgálati jogviszonyuk megszűntetése esetére készüljön egy olyan program, amely támogatja és segíti új munkahelyhez való jutásukat. |
Hozzászólások