Hirdetés
Konferencia a közigazgatási bíráskodásról PDF Nyomtatás
2018. június 19. kedd, 06:00

trocsanyi laszlo01A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene című konferenciát a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete rendezte a Kúria épületében hétfőn. Trócsányi László igazságügyi miniszter a közigazgatási bíráskodás továbbfejlesztéséről szólva a jelen és a közeljövő lépéseit, elképzeléseit taglalta.

Sok kérdést kell még megvitatni, lépésről lépésre, a szakmai szervezetek bevonásával, a bírói függetlenséget mindenkor tiszteletben tartva kell haladni - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter. Mint közölte, a kormányfő azt a feladatot szabta a számára, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság megteremtése révén tegyen jogalkotási javaslatot a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlenségének megteremtésére. Az alaptörvény most készülő hetedik módosításából kitűnik, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum lesz, a közigazgatási bírósági igazgatás pedig elkülönül a jelenlegitől.

Trócsányi László azt is elmondta, hogy munkabizottságot hozott létre a szakmai kérdések tisztázásra, melynek tagjai túlnyomórészt bírák – a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke –, továbbá a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői. A bizottság június 15-én pénteken tartotta alakuló ülését.

A miniszter arról is beszélt, hogy a kétszintű közigazgatási bírósági szervezetrendszert támogatja: a Közigazgatási Felsőbíróság alatt működnének a közigazgatási bíróságok, munkaügyi szakágban célszerűnek tűnik, ha az alsóbb fokú bíróságok helyben, törvényszéki szinten maradnának. A munkabizottság vizsgálni fogja ezeket a kérdéseket, csakúgy, mint az egyes ügycsoportok bírósági szintek közti elosztását és a joggyakorlat egységét. Az önálló közigazgatási bíráskodás szervezetrendszerének megteremtése együtt jár a munkaügyi bíráskodás leválasztásával, ehhez meg kell találni a munkaügyi bíráskodás méltó helyét.

Ma még nincs eldöntve ki írja ki, és ki értékeli a közigazgatási bírói és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, átjárhatósági feltételek, illetményrendszer – sorolta Trócsányi László. – Cél a közigazgatási bírói karrier vonzóvá tétele is.

Az önálló közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállításával meg kell teremteni annak elkülönült igazgatását is, ezzel egyfajta versengő modell fog kialakulni a bíróságok igazgatásában. Ehhez elengedhetetlen a rendes bíróságok igazgatásáért felelős Országos Bírósági Hivatallal (OBH) és az Országos Bírói Tanáccsal folytatott együttműködés. El kell dönteni, hogy kapjon-e szerepet a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában az igazságügyi miniszter. Erről csak a bírói függetlenség szem előtt tartásával lehet gondolkodni. Az igazságügyi miniszter elsődlegesen kvázi gondnoki feladatokat lát el, költségvetési, épületgazdálkodási és egyéb kérdésekkel foglalkozik – mondta a miniszter.

Trócsányi László leszögezte: a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, kiemelt fontosságú alkotmányos érték, melyhez mindenkor ragaszkodott, és a jövőben is ragaszkodni fog. „Semmilyen szervezeti és igazgatási kérdés nem érintheti hátrányosan a bírák ítélkezési tevékenységét, sőt a célunk az, hogy ezek a reformok, az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését támogassák, és a közigazgatási bíráskodás presztízsét emeljék” - hangsúlyozta.

„Örülhetünk annak, hogy a magyar közjogi gondolkodás, a jogi garanciák iránti társadalmi igény újra megérett arra, a politikai környezet pedig jelen pillanatban alkalmas is arra, hogy a közigazgatás tevékenysége felett ellenőrzést gyakorló, a bírói függetlenség garanciáit biztosító szervezetrendszerben működő, önálló közigazgatási bíróságról közösen gondolkodhassunk, és a közös gondolkodást tettek is kövessék, hiszen a miniszterelnök úrtól azt a feladatot kaptam, hogy a jövő tavaszi ülésszakra legkésőbb készüljünk el a javaslattal” – mondta a miniszter.

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arra emlékeztetett, hogy már másfél évszázaddal ezelőtt, a dualizmus idején az akkori államhatalom a közigazgatási bíráskodás kereteinek kialakítása során nagy fontosságot tulajdonított a pártpolitikai befolyástól mentes, független bíráskodásnak azért, hogy részlehajlástól mentes védelmet kaphassanak a polgárok a hatalom esetleges jogsértéseivel szemben.

A közigazgatási bíráskodás most zajló átalakítása kapcsán a főbíró azt emelte ki: nem nulláról indul a folyamat, a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban létrejöttek védendő értékek, melyek figyelmen kívül hagyása veszteség lenne a jogállam számára. Figyelmeztetett többek között az arányok fontosságára. Mint mondta, egészen más például, ha egy létező szervezet fogad be új tagokat, akiket képes a maga szervezeti kultúrájára megtanítani, mint ha egy teljesen új szervezet jön létre, melyet nagyrészt a bírói karon kívül szocializálódott szakemberekkel töltenek fel.

Handó Tünde, az OBH elnöke előadásában kiemelte: a jogállamiság alapja, hogy az állami szervek döntéseit a bíróságok felülvizsgálhatják. Az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása egy történelmi adósság törlesztése, és hatalmas lehetőség. Számos tisztázandó kérdés van, de közigazgatási perek és közigazgatási bírák a jövőben is lesznek. Arra figyelmeztetett, hogy a közigazgatási bíróságok sorsa az egész bírósági rendszerre kihat.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában a közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás sokrétű kapcsolatának szakmai kérdéseit elemezte.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

online

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • 30 évvel a rendszerváltozá s után a demokrácia egyik alapja,a helyi önkormányzás... Tovább...
  • Hát érdekes, van némi .....s bennem.Úgy érzékelem nekünk nem volt érdemes ezen k... Tovább...
  • Hát akkor nézzük, hogy milyen bevételt lehet még elvenni az önkormányzatokt ól -... Tovább...
  • A kör bezárult az önkormányzatok részére. A kormányzat elvonja a teljes gépjármű... Tovább...
  • Sajnos nem csak az említett önkormányzati kör kerül-került nehéz helyzetbe, hane... Tovább...
  • Ez aztán az ügyfélbarát ügyintézés. És a dolgozók mit szóltak ehhez. 42 óra/hét,... Tovább...
  • A magyar vidék - elsősorban a kis falvakra, városokra gondolok - halott. Nincs é... Tovább...
  • A leírtaktól nagyobb a baj a kistelepüléseke n ahol az adóerő képesség még a 100... Tovább...
  • Tisztelt Államtitkár Úr! Megadóztathatju k-e az önkormányzat közigazgatási terül... Tovább...
  • Á, dehogy fenyegeti pénzügyi csőd az önkormányzatoka t?! A kormány elvonja a tel... Tovább...
  • Az adott településen a helyi önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal a leg... Tovább...
  • ...elég nekünk ez a szorzó. Varga Mihálytól kapott - pár évvel ezelőtti 40.-Ft-o... Tovább...
  • Az 1990-es rendszerváltozá s , a demokrácia egyik alap pillére volt - sajnos már... Tovább...
  • Dolgozik az önkormányzati hivatalokban kb. 30.000. köztisztviselő. Többek között... Tovább...
  • Amennyiben a kormányzat elveszi az önkormányzatokt ól a maradék bevételeket is, ... Tovább...