Hirdetés
18ak
Ma 2017. aug. 16., szerda, Ábrahám napja van. Holnap Jácint napja lesz.
Hirdetés

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Illetékfizetés az adómérséklési eljárásokban PDF Nyomtatás E-mail
2011. március 03. csütörtök, 15:34

A másodfokú adóigazgatási eljárások során gyakran jelentkező probléma, hogy az adómérséklési ügyekben helytelenül kerül megállapításra a jegyző által az alapeljárás, valamint a fellebbezési eljárás illetéke.

 

Általános tapasztalat, hogy az első fokon eljáró adóhatóság az adómérséklésre irányuló kérelmek elbírálása esetén megfeledkezik az általános tételű eljárási illeték és a fellebbezési illeték megfizettetéséről egyaránt.

Szintén gyakori hiba, hogy adómérséklési, vagy adóelengedési kérelem elutasítása esetén az adóhatóság nem él indokolási kötelezettségével, vagy túl általánosan fogalmaz. Nem vizsgálják továbbá azt sem, hogy a pótlék és bírságtartozás megfizetése esetleg nem veszélyezteti-e a vállalkozási tevékenységet folytató kérelmező gazdasági tevékenységének folytatását. Ez a mérlegelés jelen gazdasági helyzetben különösen fontos feladata az adóhatóságnak.

A méltányossági eljárások alatt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 134. § (1) és (3) bekezdései alapján indított adómérséklési eljárásokat kell érteni. Az Art. 168. § (6) bekezdésében szabályozott, önellenőrzési pótlék mérséklése iránti kérelem – amennyiben az adózó arra hivatkozik, hogy úgy járt el, ahogy az tőle elvárható – nem tartozik az illetékköteles méltányossági eljárások körébe.

Az adóigazgatási eljárásban a méltányossági eljárás (adómérséklés, fizetési könnyítés) illetéke 2.200 forint.

A fellebbezés illetéke, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, akkor a fellebbezéssel érintett, vagy a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 400 forint illetéket kell fizetni, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 500.000 forintot.

Amennyiben a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, tételes illetéket kell fizetni, melynek mértéke 5000 forint. Éppen ezért is fontos, hogy az első fokú határozat rendelkező részében pontosan szerepeljen az illeték mértéke, hiszen az ügyfél - adózó - ez alapján is mérlegelheti, hogy „megéri-e” benyújtania a fellebbezését, tehát, hogy arányban áll-e a fizetendő illeték mértéke a mérsékelni kívánt adótartozással.

A kérelemre indult adóhatósági eljárásban az illetékkötelezettség megállapításakor figyelemmel kell lenni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) illetékmentességi szabályaira és csak azon első fokú, illetve jogorvoslati eljárásért lehet megkövetelni az illeték lerovását, amelyet az illetéktörvény nem minősít tárgyi illetékmentes eljárásnak (Itv. 33. § (2) bekezdés, Itv. Melléklet XXI. Cím 4. pont). Tárgyi illetékmentesség esetén ugyanis nem kell illetéket fizetni.

A tárgyi illetékmentesség vizsgálata mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adózó személyes illetékmentességet élvez-e. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett személyes mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. A személyes illetékmentességre jogosultak körét az Itv. 5. § (1) bekezdése határozza meg.

Az adóhatósági eljárási illeték tárgya az első fokú eljárás mellett a jogorvoslati eljárás, nevezetesen a fellebbezési és felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve a végrehajtási kifogás elbírálásával kapcsolatos eljárás.

Amíg az első fokú adóigazgatási eljárásban a főszabály a tárgyi illetékmentesség, addig a jogorvoslati eljárásban ez nem érvényesül, a jogorvoslati eljárás főszabály szerint illetékköteles.

Ugyancsak 2.200 forint általános tételű illetéket kell fizetni abban az esetben is, ha az adózó vegyes kérelmet terjeszt elő, vagyis egy kérelemben a tartozás elengedése vagy mérséklése mellett fizetési könnyítés engedélyezését is kéri.

Ha az adózó két külön beadványban nyújtja be a tartozás mérséklésére, elengedésére irányuló kérelmét, valamint a fizetési könnyítés engedélyezésére irányuló kérelmét, akkor a 2.200 forint mértékű illetéket annyiszor kell megfizetnie, ahány kérelmet benyújtott, függetlenül attól, hogy azokat az adóhatóság egyesíti és egy eljárásban bírálja el.

Ha a kérelmek az első fokú méltányossági eljárásban meghozandó döntés meghozatala előtt érkeznek az első fokú adóhatósághoz, a kérelmeket egyesíteni kell, és egy eljárásban kell elbírálni.

Méltányossági eljárás során az eljárás tárgyának értékéhez igazodó fellebbezési illetéket – a fellebbezés tartalmától függően – az alábbiak szerint kell megállapítani:

  • adó elengedésére irányuló kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az illeték alapja a teljes (elengedni kért) összeg,
  • az adó elengedése iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a vitatott összeg az illetékalap,
  • adómérséklés iránti kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés esetén az elengedni kért összeg az illeték alapja,
  • adómérséklés iránti kérelemnek részben helyt adó határozat elleni fellebbezés esetén a kért és a törölt összeg közötti különbözet az illeték alapja.

Fizetési könnyítés iránti eljárásban a fellebbezési illeték a fellebbezés tartalmától függően az alábbi esetekben értékhez igazodó:

  • fizetési halasztásra, illetőleg részletfizetésre irányuló kérelem elutasítása esetén a teljes – halasztani, illetőleg részletekben fizetni kért – összeg a fellebbezési illeték alapja,
  • fizetési halasztást, illetőleg részletfizetést pótlékkötelesen engedélyező határozat ellen benyújtott – jogszerűséget vagy összegszerűséget vitató – fellebbezés esetén az illeték alapja a pótlék teljes összege.

A méltányossági elvet követve ezekben az eljárásokban felmerül a költségmentesség kérdése. A kérdést a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szóló 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet 4-6. §-ai szabályozzák. A hatóság a természetes személy ügyfél – kérelmére – részére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet.

A költségmentesség megállapítására irányuló kérelmet az első és másodfokú eljárásban és a végrehajtási eljárás során is beadhatja az ügyfél. A hatóság a költségmentesség engedélyezése ügyében a kérelem (hiánypótlás) beérkezésétől számított 8 napon belül végzéssel, illetve az eljárást lezáró határozatában dönt. A költségviselés tárgyában hozott első fokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

A 7002/2009. (AEÉ 2.) APEH irányelv (az egyes illetékszabályoknak az állami adóhatóság eljárása során való alkalmazásáról) részletesen elemzi az egyes ügytípusok esetén az illetékfizetést. (Illetékfizetés 2011.)

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Közigazgatási ABC

Hirdetés

Közbeszerzési tanácsadónk

tatrai
Közbeszerzési tanácsadónk válaszol kérdéseire az onkormanyzatiklub@etk-rt.hu címen

Tudástár hozzászólásai

  • Két éve megjelent a 2013. L. törvény és a 77/2013 (XII.19) NFM rend. a... Tovább...
  • Ahogyan egy ismerősöm mondta nemrégen: "hülyeség az egész" Tovább...
  • Ejnye-ejnye: Ti tényleg nem tudjátok? Hát közel kell ülni a tűzhöz. Tovább...
  • Hát nem tudjátok?! Tovább...
  • Gratulálok ,lényegre törő értelmes összefoglaló.Va jon rajtunk kívül o... Tovább...
  • A cikkel kapcsolatban mindenki figyelmébe ajánlok egy online közbeszer... Tovább...
  • A közigazgatási eljárás legfontosabb eleme a tényállás tisztázása. Enn... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Gyámügyi területen a gyámhivatalokró l szólt. Mi vár... Tovább...
  • Csak egy szempont. Négyen vagyunk jogászok az irodán. Az átcsoportosít... Tovább...
  • Nagyon magas színvonalú szakmai összefoglaló, ajánlom a döntéshozók fi... Tovább...
  • Remélem, hogy nem a helyi adók kivetésére fogják öszötnözni az önkormá... Tovább...
  • Kedvs Krisztina! Jó volna többet tudni a gépjárműadó sorsáról. üdv: bg... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Ismételten jelentkezem, ez az anyag is igen figyelem... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Ma reggel már írtam egy észrevételt egy másik cikkéh... Tovább...
  • Kedves Krisztina! Kiváló és igen hasznos anyagot küldött a szerkesztős... Tovább...