Hirdetés
Nyíregyháza újra benépesült PDF Nyomtatás E-mail
2014. május 09. péntek, 06:00

nyiregyhaza varoshazaÚjratelepítésének kétszázhatvanegyedik évfordulóját ünnepli pénteken és szombaton Nyíregyháza, ahol koszorúzással és kulturális programmal emlékeznek a tirpákságra, a betelepült szlovák ajkú lakosságra.

Pénteken délután köszöntőt mond Kovács Ferenc polgármester a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc földesúr és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szobránál, ahol elhelyezik a megemlékezés virágait - mondta el Rendes Sándor, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának szóvivője az MTI-nek. A városalapítók szobrának megkoszorúzását követően pedig az akusztikus zene ünnepére várják a helyieket, amelyen fellép a Tünde-Pila-Bubu elnevezésű formáció, Oláh Ibolya és a Karmapirin, a No Techno Country Band, a Texas Stuff, este pedig Szekeres Adrienn ad koncertet a városháza előtti Kossuth Lajos tér színpadán. Szombaton kézműves- és iparművészeti termékbemutatót, tavaszi virágvásárt és kézműves foglalkozásokat rendeznek a téren.

Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint Hont és Zólyom vármegyékből. Békésben Petrikovics János szervezte az átköltözőket Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós és Szarvas településeken. Akkor jöttek létre a Nyíregyháza környéki, ma is meglévő bokortanyák; a házaik építéséhez Károlyi Ferenctől faanyagot kaptak a tót, szlovák ajkú betelepülők, akiknek háromévi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást is ígért a gróf. (Az evangélikus vallásúaknak ennek ellenére üldöztetésben volt részük.)

Nyíregyháza népessége ismét gyarapodásnak indult, 1786-ban II. József császár négy vásár megtartására jogosította fel a települést, amelynek mezővárosi rangot is adományozott. A feljegyzések szerint az 1754-es évben a lakosság több mint 80 százaléka "tirpák" volt, 1850-ben 66,3, míg 1890-ben 15,5 százaléka. A II. világháborút követően, a Benes-dekrétum, a magyar-csehszlovák kényszerű lakosságcsere idején 4506, magát szlováknak tartó nyíregyházi települt át főként a felvidéki Lévai járásba, a ma Szlovákiában lévő Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlak, Kisóvár, Alsószecse és Garamszentgyörgy településekre.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Az önkormányzati nyomorgás képlékeny, hiszen jut a köztisztviselők nek... Tovább...
  • Ha ennyire sz@r a választási "pénz", akkor nem értem, nálunk pl. miért... Tovább...
  • HÁT? Tovább...
  • Bocsi, de kiegészítem: péntek este névjegyzek zárás, ami most is kb. l... Tovább...
  • Marha jó lesz, már előre érzem! Vasárnapi napon dolgozunk bruttó 35000... Tovább...
  • Ezt az önkormányzati választást is a méltatlanul alulfizetett - a bér ... Tovább...
  • Nem keserves, hanem bonyolult. Sajnos a demokrácia már csak ilyen... Tovább...
  • Emelkedtek a bérek? Érdekes én ezt nem vettem észre. Még mindig 38.650... Tovább...
  • Nevetséges. Papíron lehet emelni a garantált bérminimumig, a dolgozó e... Tovább...
  • Honnan veszik ezeket az adatokat?! A közszolgálatban dolgozó döntő töb... Tovább...
  • Szerintem mind tudjuk hol, vagyis ki(k)nél van a pénzünk. Tovább...
  • Dolgozói szegénység van már 11. éve az önkormányzatokn ál dolgozó közt... Tovább...
  • A köztisztviselők nél már 11. éve megtorpant a béremelkedés! Valahogy ... Tovább...
  • Milyen bérnövekedés? Ja persze valahol Budapesten, mert itt vidéken, p... Tovább...
  • Ami az egész dolog pikantériája, hogy a miniszteri biztos pont egy oly... Tovább...