Hirdetés
A helyi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülése PDF Nyomtatás E-mail
2019. október 18. péntek, 07:00

kepviselotestuletA helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg, akik ezt a kollektív jogot választott képviselőik útján (közvetetten) és a helyi népszavazáson történő részvételükkel (közvetlenül) gyakorolják.

A szerző dr. Feik Csaba önkormányzati szaktanácsadó, itt olvashat róla többet »

A választópolgárok a képviselő-testületet a helyi önkormányzás gyakorlása érdekében választják meg, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Ha törvény önkormányzati feladatról, hatáskörről rendelkezik, az a helyi önkormányzat képviselő-testületét illeti meg akkor is, ha ezt a törvény külön, kifejezetten nem is mondja ki.

A képviselő-testület tagjai az önkormányzati képviselők és a polgármester.

Az önkormányzati képviselők a megválasztásukkal automatikusan a képviselő-testület tagjává válnak. A polgármester a törvény erejénél fogva tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

A képviselő-testület működésével kapcsolatban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) csak a garanciális jellegű rendelkezéseket határozza meg, a részletes szabályok kialakítására a képviselő-testület jogosult (s egyben köteles is) a szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletében (SzMSz).

A képviselő-testület ülése lehet:

  • alakuló,
  • rendes (tervezett),
  • rendkívüli ülés.

A megválasztott önkormányzati képviselőkből és a polgármesterből álló képviselő-testület első ülése az alakuló ülés. Jellemzően az általános önkormányzati választásokat követően kerül sor az alakuló ülés megtartására. De sor kerülhet erre időközi választást követően is, amikor az időközi választáson nemcsak egy képviselőt vagy polgármestert kell választani, hanem új polgármestert és új önkormányzati képviselőket, mert az előző képviselő-testület feloszlott, vagy az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet az Országgyűlés feloszlatta.

Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra a polgármester hívja össze és az ülést is ő vezeti (Mötv. 43. § (1), (2) bekezdés).

Ettől eltérő a megyei közgyűlés alakuló ülése, amelyet a megyei közgyűlési képviselők közül a választást követő 15 napon belülre a korelnök hív össze és vezet a megyei közgyűlés új elnöke megválasztásának időpontjáig (Mötv. 43. § (2) bekezdés). Ennek oka, hogy – szemben a többi önkormányzattal – a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásakor a megyei közgyűlés elnökét a választópolgárok nem közvetlenül választják, hanem a megválasztott közgyűlési tagok az alakuló ülésen saját maguk közül választják őt meg.

Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

  • a képviselők és a polgármester eskütétele;
  • az SzMSz megalkotása vagy felülvizsgálata (módosítása), mely az alakuló ülésen vagy az azt követő ülésen történik;
  • a polgármester előterjesztése alapján, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére az alpolgármester, illetve alpolgármesterek megválasztása (a képviselő-testület legalább egy alpolgármestert a saját tagjai közül választ meg) – szintén az alakuló vagy az azt követő ülésen;
  • a bizottsági struktúra kialakítása, a polgármester előterjesztése alapján a bizottsági elnök(ök) és tagok megválasztása (szintén megválaszthatók a bizottságok az alakuló ülést követő ülésen is);
  • a polgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről történő döntés;
  • az alpolgármester(ek), illetményéről, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről szóló döntés;
  • a képviselők, bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjának meghatározása, az erről szóló önkormányzati rendelet elfogadása, illetve felülvizsgálata (nem kötelező a tiszteletdíj megállapítása);
  • a gazdasági program, fejlesztési terv elfogadásának, felülvizsgálatának meghatározása (az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell felülvizsgálni).

A szerző dr. Feik Csaba önkormányzati szaktanácsadó, itt olvashat róla többet »

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Az önkormányzati nyomorgás képlékeny, hiszen jut a köztisztviselők nek... Tovább...
  • Ha ennyire sz@r a választási "pénz", akkor nem értem, nálunk pl. miért... Tovább...
  • HÁT? Tovább...
  • Bocsi, de kiegészítem: péntek este névjegyzek zárás, ami most is kb. l... Tovább...
  • Marha jó lesz, már előre érzem! Vasárnapi napon dolgozunk bruttó 35000... Tovább...
  • Ezt az önkormányzati választást is a méltatlanul alulfizetett - a bér ... Tovább...
  • Nem keserves, hanem bonyolult. Sajnos a demokrácia már csak ilyen... Tovább...
  • Emelkedtek a bérek? Érdekes én ezt nem vettem észre. Még mindig 38.650... Tovább...
  • Nevetséges. Papíron lehet emelni a garantált bérminimumig, a dolgozó e... Tovább...
  • Honnan veszik ezeket az adatokat?! A közszolgálatban dolgozó döntő töb... Tovább...
  • Szerintem mind tudjuk hol, vagyis ki(k)nél van a pénzünk. Tovább...
  • Dolgozói szegénység van már 11. éve az önkormányzatokn ál dolgozó közt... Tovább...
  • A köztisztviselők nél már 11. éve megtorpant a béremelkedés! Valahogy ... Tovább...
  • Milyen bérnövekedés? Ja persze valahol Budapesten, mert itt vidéken, p... Tovább...
  • Ami az egész dolog pikantériája, hogy a miniszteri biztos pont egy oly... Tovább...