A sor végén kullogunk – Újratárgyalnák a minimálbért Nyomtatás
2019. szeptember 19. csütörtök, 08:15

berA tavalyi kétéves megállapodás ellenére újranyitná a tárgyalásokat a minimálbérről a szakszervezeti szövetség. Mielőtt még végleg leszakadunk Európától.

Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását a Pénzügyminisztériumnál – tudta meg a Népszava. A tavaly év végén elfogadott bérmegállapodás az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést rögzített, és szintén 8 százalékban határozták meg az általános béremelésre vonatkozó ajánlást is. Ennek megfelelően a minimálbér jelenleg bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum pedig bruttó 195 ezer forint. Jövőre előbbi bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forintra nő. Kordás László szerint azonban a gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják: jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre is lehetőség lett volna már az idén is. Így jövőre kétszámjegyű emelést szeretnének. A MASZSZ vezetője egyébként ezen az állásponton volt már a tavalyi bértárgyalásokon is, ezért – bár a kormány igyekezett azt propagálni, hogy a teljes munkaadói és munkavállalói oldal megegyezett - nem is írta alá a két évre szóló bérmegállapodást.

Az előrejelzések szerint körülbelül 10 százalékos béremeléssel számolhatnak a magyar munkavállalók az idén, ami Kordás László szerint visszaigazolja a szakszervezeti szövetség korábbi álláspontját. A kormány szándékosan alulbecsülte a várható béremelkedés mértékét. Az elmúlt tíz év tapasztalata alapján a kormányzati ciklus első felében visszafogja ugyanis a bérnövekedést, hogy a második felében, a választásokhoz közeledve nagyobb keresetemelkedésnek adjon teret. Majd az egészet elinflálja – vázolta a szakszervezeti vezető. Mindennek az eredményeként a bérek reálértéke 1 százalékkal elmarad a tíz évvel ezelőttihez képest, amit nemhogy bérrobbanásnak, de még egy pukkanásnak sem lehet nevezni – fogalmazott Kordás László. Márpedig így Magyarország egyre jobban lemarad a bérversenyben, a Visegrádi országok mind jóval nagyobb ütemben emelték a legkisebb fizetéseket az elmúlt években.

A cikk itt folytatódik

Ossza meg a bejegyzést