Hirdetés
Veszprémmegye. - Eötvös Károlytól (Szöveghű közlés) PDF Nyomtatás E-mail
2011. október 21. péntek, 11:00

Veszprémmegye mind kiterjedésére, mind lakosainak számára nézve közel 1/70 részét teszi az országnak, és mind népessége, mind gazdasági állapota annyira változatosak, hogy kicsiben az egész ország képét föl lehet benne találni. Három, egymástól majdnem teljesen különböző természetű területből áll. Közepén a hegyes-völgyes Bakony, délkeleti részén a lapályos, Mezőföld, éjszaknyugati részén pedig a nyugati vagy kis Alföldhöz tartozik. Déli és keleti határvonalai a Balaton egy részét is a megyéhez kapcsolják. Van tehát mezei, erdei és vízi gazdasága. Nagy többségben levő magyar lakossága mellett itt-ott más ajkú népessége is van. Magyarsága két árnyalatú annyiban, hogy a Mezőföld népe inkább a Duna-Tisza közivel, Pápa-vidéki magyarsága pedig inkább a Rába-völgyi és a Fertő-mellékivel egyező nyelvjárást beszél.

veszpremmegye1

Hogy e megyét kellőleg megismerhessük, mindenekelőtt a Bakony hegységet kell szemügyre vennünk, mely minden tekintetben legjellemzetesebb része Veszprémmegyének.

A Bakony nyugaton Fehérmegyében kezdődik; a szomszéd Vértes-hegységtől a moóri völgy választja el. Innentől kezdve részint szabálytalan hegycsoportokban, részint egyenes hegyvonalakban húzódik Veszprém és Zala megyéken keresztűl egészen a Muráig és akkora erdőséggel van borítva, mely ötven évvel ez előtt még közel 200 kilométernyi szakadatlan hosszaságú volt, újabban azonban az irtások miatt több helyen erősen megritkúlt.

A Bakony hegységet részenként ismerhetjük meg legjobban.

Vegyük kiinduló pontnak a magyar királyi államvasútnak a városlődi állomását, melytől nem messzire ered a kelet felé folyó Séd és a nyugat felé folyó Torna vize egy és ugyanazon hegynek a két oldalán. E pontot tehát vízválasztónak kell tekintenünk. Ha a Séd és Torna vizét egy vonallá alakítjuk, ettől egyik felé az éjszaki Bakony, másik felé pedig Vörös-Berénytől Keszthelyig a Balaton melléki, vagy déli Bakony terjed, melynek a Veszprémből Grácz felé menő s a petendi völgynek haladó állami út felűli részét Középső Bakonynak nevezhetjük. A Bakony legdélibb része már inkább Zalamegyéhez tartozik; erről tehát majd Zalánál lesz bővebben szó.

Az éjszaki Bakony egy összefüggő hegyláncz s a Sár és Séd völgye mentén nyugattól kelet felé húzódik majdnem Pápáig és onnan éjszak felé majdnem Győrmegyéig. A moóri völgyre néző szélső tömbje Iszka-hegy Iszka-Szent-György és Csór fehérmegyei falvak fölött. Ez alig magasabb a Szent-Gellért hegyénél; de már szomszédja, az úgy nevezett Baglyas, mely Inota és Csór falvak fölött emelkedik, több, mint 350 méter magas. A hegyláncznak Vár-Palota felé haladó folytatásaiban a Bögre és Badacsony csúcsok a phylloxera pusztításai előtt szőlővel voltak borítva.

Vár-Palota nevezetes helység. Palota neve valószínűleg valami főúri palotának itt keletkezéséből származott, a mint hogy a Bakonynak Vár-Palota mögött fekvő egyik sziklaszakadékánál, a Márkus szekrénye nevű hegy lábánál, ma is ott áll festői romokban Ó-Palota, egykor Mátyás királynak kedvelt vadászkastélya. Palotának több mint 5000 lakosa van. Hajdan virágzó iparos hely volt. Ipara elhanyatlásával később elszegényedett. Egész útczái lakosok nélkűl maradtak. Erdő- és mezőgazdasága a hegyek kopársága, valamint a szántóföldek köves volta miatt jóllétet a népnek biztosítani nem tud. Palotától kezdve nyugat felé Öskün, Hajmáskéren, Sólyon, Kádártón és Litéren keresztűl majdnem egész a Balatonig helyenként a Karszthoz hasonló, noha itt sokkal kisebb terjedelmű kopasz sziklamezőket találunk. E falvak lakossága épen azért, minthogy főleg mezőgazdaságra szorítkozik, meglehetősen szegény és különösen szegénynyé vált azóta, mióta virágzó szőlőit a phylloxera elpusztította.

Palota közepén a völgyben, széles várárokkal körűlvéve áll komor tekintettel a régi palotai vár, egy óriási négyszög, három méter vastag bástyafalakkal, saroktornyokkal, fölvont híddal és hídfőépülettel. Egykor ágyúk ellen is sikerrel védhető kis várerőd volt. Újlaky Miklós, a hatalmas főúr építtette I. Mátyás király korában. A hódító törökök 1552-ik évi hadjárata után Palota sorsa csaknem mindig ugyanaz volt, mint a közel fekvő veszprémi váré. Rendszerint ezzel egyidejűleg foglalták el a törökök, s foglalták vissza a magyar és német seregek.

Összesen hat ostromot állott ki, melyek közt legérdekesebb volt az 1566-diki. Ez év június havában Azlán vagy Arszlán budai beglerbég 9.000 főnyi sereggel s rendes ostromütegekkel támadta meg. A várkapitány ekkor Thúry György volt. Ez kellő időben értesült a törökök támadó szándékáról, s hírt adott mindenfelé. Pápa várának vitéz kapitányától, Török Ferencztől, 250 főnyi segítséget kapott s a védműveket mind rendbe hozatta. Az ostrom részleteiből az tűnik ki, hogy akkor csak úgy nevezett fellegvár vagy belső vár volt a mai redout-szerű vár, s hogy különösen a mai főkapu előtt még egy előbástya állott. A falak sikeres lövetése s a sikertelen támadások egy hétig tartottak, s június 6-tól június 10-ig sok ezer golyót lőttek a várba s a Móré-bástya egy tornya le is omlott. A várőrség összesen 500 főből állott. A beglerbég azt hitte, hogy Thúry csak azért tartja ily erősen e kis várat, mert fölmentő sereget vár; ezért kémcsapatokat küldött Győr felé, minthogy másunnan segítség nem jöhetett. Egyik kémcsapat hamis észlelés alapján azt jelenté, hogy Salm, a győri kapitány, nagy sereggel jön Palota felmentésére. E hírre a beglerbég elveszté bátorságát s egy sötét éjjel egész seregével megszökött a várfalak alól.

A palotai vár mai alakjában a XVII. században épűlt újra, a mikor a törököktől utoljára visszafoglalták. Főhelye volt a gróf Zichy család palotai uradalmának, mely azonban ma már a Zichy család kezéből leányöröklés útján a gróf Sztáray család birtokába kerűlt. Gróf Waldstein János által épített gyönyörű kastélya a régi vár melletti dombon fekszik.

Vár-Palota fölött már tetemesen magasabb a Bakony-hegység. Vár-Palotától éjszaknyugatra Tés, Hajmás-Kér és Pere között feküsznek a Márkus-szekrény, Bérhegy, Futóné hegye és Balla nevű magaslatok, melyek már 500-580 méter magasak és mind szép erdőkkel koszorúzvák. Odább nyugat felé, a Veszprémből Zirczre menő és jó karban tartott országút Rátót fölött az eplényi völgybe hatol be. Ezen völgy keleti oldalán magaslik az 525 méter magas Ámós, nyugati oldalán pedig az ugyanolyan magas Kávás hegycsúcs. Ez utóbbival szomszédos az épen Veszprém fölött emelkedő Papod-tető, mely Fehér- és Tolnamegyén túl a Dunára is szépen ellátszik. Ez 646 méter magas és szép erdővel van borítva még csúcsa is.

A Papodtól kezdve a Bakonynak ezen éjszaki csoportja már szanaszét ágazó. A Papoddal szomszédos a szentgáli határhoz tartozó Hajag hegy, melynek középső és 650 méter magas csúcsát Fekete Hajagnak nevezik. A Hajag mögött éjszak felé hullámzó hegységnek két Kőrös-hegy nevű csúcsa van. Az egyik Gyertyánkút fölött 578 méter magas, a másik Bakonybél fölött 714 méter magas, vagyis körülbelül legmagasabb a Bakonyban. Pápa felé és a nyugati vagy kis Alföldre innen majdnem határtalan kilátás esik. Éjszak felé az Elő-Kárpátok és nyugat felé az Elő-Alpesek gyönyörűen látszanak, valamint innen a Bakony-hegység nagy része is tisztán belátható. Mellette van a Hajszabarna és más oldalon a Tarajos, melyek közén a Pápavár nevű magaslat emelkedik. Ez a Pápavár a belső Bakonynak egy részlete. Ma itt várnak nyoma sincs. De ezen a tájon feküdt egykor Bakony-Újvár, melyet a rabló Podmaniczky lovagok a mohácsi vész után a király és ország engedélye nélkűl építettek, mely azonban az 1546-ik évi országgyűlés rendeletére lebontatott. Innen a hegyláncz éjszak felé húzódik föl egészen Szent-Lászlóig. Ennek a résznek legkiemelkedőbb magaslatai a Homok-Bödöge fölött a Durrogós és Fenyőfő fölött a Keselyű.

E hegyláncz, melyet eddig vázoltunk, a moóri völgytől a nagy Kőröshegyig teljesen kelet-nyugati irányban mintegy 70 kilométernyi hosszaságban, onnan pedig éjszak felé fordúlva még mintegy 30 kilométer hosszaságban húzódik, alkotja egy háromszögnek két oldalát, melyek mögött a hegység egyéb csoportozatai feküsznek, s a vármegye zirczi járásában ágaznak el.

Ha Veszprém felől a Séd völgyén át az eplényi szoroson behatolunk, mindenekelőtt Zirczre jutunk; a cistercita-szerzet apátsági székhelyére. Ez az apátság, úgy látszik, III. Béla király korában alapíttatott. Ez a szerzet hazánkban a leggazdagabbak egyike, a zirczi apátsággal a pilisi és pásztói apátságok is egyesítvék és Veszprémmegyében több mint 14.000, Fehérmegyében pedig több, mint 40.000 magyar holdnyi birtoka, más megyékben is roppant birtokai és helyenként kitűnő gazdaságai vannak. Az apátsági palota csinos két emeletes épület; összefüggenek vele: a papnevelőház, a zárda és a nagyon szép apátsági templom. Birtokainak rendezése a múlt század elején, a zirczi apátsági palota és templom megújítása pedig csak e század elején következhetett be. Az apátsági palotában igen szép és gazdag könyvtár van. Minthogy a szerzet sok községben kegyúr, lelkészkedő papokat és több helyen gymnasiumokat tart fönn. A tudományok művelésében, de hazafiságban is mindenkor jeleskedtek a rend tagjai. Zircz lakossága legnagyobb részt német ajkú.

veszpremmegye

Zirczről három irányban vezet tovább az út. Az egyik Nagy-Esztergár felé, mely Zirczczel tőszomszédos és sok század óta a fajszi Ányos-család birtoka. E családból született a múlt században Ányos Pál, ki nemzeti újraébredésünk előkorszakának egyik legkiválóbb költője volt. Esztergár a vármegyének egyik legmagasabban fekvő falva, ennél csupán Tés falu fekszik magasabban a megye keleti szélén. Az Ányos család birtokán történelem előtti tűzhelyek, tanyázótelepek és római korbeli építkezések maradványai nagy területeken és nagy számmal találhatók. Rendszeres ásatás azonban itt még nem történt. Innen Dudaron keresztűl Szápárra visz az út. Dudar lakosainak ősei tatárokból telepíttettek, tökéletes magyarokká lettek, de a tatár jelleg ma is tisztán fölismerhető rajtuk. Szápár gazdag kőszéntelepekkel bír, és bányái rendes művelés alatt állanak.

A másik és fő út Zirczről egyenesen éjszaki irányban Csesznek felé megy. Ezen mintegy 14 kilométernyire haladva, egyszerre megkapó szépséggel, sőt fenséggel tűnik elénk Csesznek vára, a mögött pedig távol messzeségben a pannonhalmi régi várhegy, s tetején a szentmártoni apátság temploma a most zárdaként használt várkastélylyal. Csesznek vára a hasonnevű falu fölött egy meredek hegy élén van építve. Mai alakjában Garai Zsigmond építtette 1314 körűl. A hatalmas Garai-ház kihaltával Verbőczy István, később a mohácsi vész után enyingi Török István birtokába jutott. A XVI. század közepén a Hosszútóthy család kezére jutott Csesznek vára a hozzá tartozó falvakkal együtt. A pártharczok villongásaiban a vegyes házbeli királyok alatt fontos szerepet vitt. Nem pusztúlt el az utolsó kurucz háborúban sem, és e század elejéig az Esterházy grófok még rendesen lakták; azonban 1824-ben villámütés következtében összes tetőzete leégett. Ettől kezdve pusztúlásnak engedték át és 70 év alatt valóban annyit pusztúlt, hogy több százados romnak vélné a szemlélő. Zircztől keletre van Jásd, a felső Bakony magaslatai közt a Gaja völgyén fekvő vegyes ajkú falucska. A közép-korban benczés zárda volt itt, melynek mikor s ki által lett alapíttatása s elpusztúlásának biztos ideje okiratilag földerítve nincs. Most a palotai Sztáray-féle uradalomhoz tartozik.

Zirczből a nyugat felé menő harmadik út Bakonybélig visz és ott véget is ér. Bakonybél talán legrejtettebb helye az országnak. A Bakony-hegység egész területét évezredünk elején szakadatlan rengeteg erdők borították, s azért nem csodálható, ha a világot megúnt kegyes lelkek ide vonúltak remetéskedni. Csakugyan itt remetéskedett a történet és a hagyományok szerint Szent Gellért, később csanádi püspök. Szent István ide benczés apátságot alapított. Ez apátság mindenesetre egyike a legrégibbeknek hazánkban; most is a benczés rend bírja, és a pannonhalmi főapátnak van alárendelve. Mostan egyszerű épületei csak a török kor utáni időből származnak, de az összes régi építkezések romjai több helyütt föltalálhatók. Télen az ide vezető útakat gyakran annyira ellepi a hó, hogy a zárda és a mellette levő kis Bakonybél falu hetekig, sőt hónapokig tökéletesen el van zárva a világtól. A negyvenes években tudós apátja, Sárkány Miklós, országgyűlési szereplésével tűnt föl.

Az írás  és az illusztrációk Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben c. könyvsorozat Dunántúl kötetében (kiadás éve 1881-1906) jelent meg.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Az önkormányzati nyomorgás képlékeny, hiszen jut a köztisztviselők nek... Tovább...
  • Ha ennyire sz@r a választási "pénz", akkor nem értem, nálunk pl. miért... Tovább...
  • HÁT? Tovább...
  • Bocsi, de kiegészítem: péntek este névjegyzek zárás, ami most is kb. l... Tovább...
  • Marha jó lesz, már előre érzem! Vasárnapi napon dolgozunk bruttó 35000... Tovább...
  • Ezt az önkormányzati választást is a méltatlanul alulfizetett - a bér ... Tovább...
  • Nem keserves, hanem bonyolult. Sajnos a demokrácia már csak ilyen... Tovább...
  • Emelkedtek a bérek? Érdekes én ezt nem vettem észre. Még mindig 38.650... Tovább...
  • Nevetséges. Papíron lehet emelni a garantált bérminimumig, a dolgozó e... Tovább...
  • Honnan veszik ezeket az adatokat?! A közszolgálatban dolgozó döntő töb... Tovább...
  • Szerintem mind tudjuk hol, vagyis ki(k)nél van a pénzünk. Tovább...
  • Dolgozói szegénység van már 11. éve az önkormányzatokn ál dolgozó közt... Tovább...
  • A köztisztviselők nél már 11. éve megtorpant a béremelkedés! Valahogy ... Tovább...
  • Milyen bérnövekedés? Ja persze valahol Budapesten, mert itt vidéken, p... Tovább...
  • Ami az egész dolog pikantériája, hogy a miniszteri biztos pont egy oly... Tovább...