Mátraverebélyen a közmunkások idén egyebek mellett napkollektorokat és áramfejlesztő, dinamós bicikliket szerelnek össze. Az első ilyen berendezések hamarosan fényt hoznak majd egy családnak, amelynél már három éve kikapcsolták az áram- és gázszolgáltatást.

A dinamós biciklik szerelése és a napelemek forrasztása a helyi közfoglalkoztatottak egyik csoportja, a karbantartók feladata. Szerencsére megjavítani való nincs olyan sok a faluban, így az emberek foglalkozhatnak szívügyükkel, a házi energiaközpontok kialakításával. Vezetőjük Sándor István, egy pásztói civilszervezet elnöke, régóta foglalkozik az energia alternatív előállításával. Találkozása, majd közös munkája a mátraverebélyi polgármesterrel, Seres Máriával, sokaknak ad reményt a településen – írja Mátraverebélyről szóló riportjában az fn.hir24.hu.

A tavaszi idényben majd 100 embert alkalmaz az önkormányzat közhasznú foglalkoztatottként. Akik a település vízelvezető rendszerét tartják karban, árkokba való betonelemeket is gyártanak majd, és lesznek, akik színes kerámia házszámtáblákat készítenek. Tervezik egy kis községi kemence építését, az ott kiégetett termékeket a tervek szerint egy szociális szövetkezeten keresztül árusítják majd. Mások kosarakat fonnak – a polgármester asszony azt szeretné, ha tavasszal már minden verebélyi ház előtt lenne egy-egy óriási fonott virágos kosár. A virágok is saját termesztésűek lesznek persze, a falu kis gyógynövénykertje már tavaly is működött. Idén lesz mintakert, fóliasátor is. A program vezetője, Csillag Erzsébet elhivatott ember, Dunaharasztiból jár hetente a faluba, tanítja, neveli a résztvevő, zömmel roma asszonyokat. Oktató filmeket néznek, főznek, sütnek együtt, megtanultak káposztát savanyítani, mézeskalácsot sütni, tudásukról pedig tanúsítványt kaptak.

Mátraverebélyen a hulladékot is felhasználják majd. A település határából összegyűjtött szemétből, a műanyag palackokból jópofa utcabútorokat, padokat készítenének a falut az ismert búcsújáró hellyel, Szentkúttal összekötő út mellé. A gyönyörű ferences kolostor és a csodatévő kút ugyanis csupán 3 kilométerre van a falu romák lakta részétől, a Rózsadombnak csúfolt településrésztől. A Szentkútot évente felkereső 200 000 ember mind áthalad az ütött-kopott, igazi mélyszegénységről mesélő házak között. Született már olyan terv is, amely a zarándokokat tovább vitte volna a főúton és pár kilométerrel arrébb épített volna lejárót Szentkút felé, csak hogy ne legyen annyira szem előtt a verebélyi Rózsadomb, Seres Mária azonban mást gondolt.

Azt mondja, Mátraverebély, illetve Szentkút kiválasztott hely, és ezt a falu képének is tükröznie kell. Hosszú távú elképzelése szerint a település önfenntartó lesz, ezért törekszik arra, hogy a közfoglalkoztatottak is olyan munkát végezzenek, amelyből kézzel fogható haszon, bevétel származhat. Ezért tanulnak a helyi munkanélküliek földet művelni, állatokat gondozni, kerámiát készíteni, betonelemeket gyártani, használt napelemeket forrasztani, helyrehozni.

Az fn.hir24.hu riportja itt olvasható >>

Ossza meg a bejegyzést