Átformálná a települések finanszírozását a legnagyobb önkormányzati szövetség, amelynek elnöke újabb öt évre a fideszes Schmidt Jenő lett.
A tavaszról elhalasztott és pénteken a Bács-Kiskun megyei Felsőlajos községben megtartott küldöttgyűlésen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) tagjai ismét Tab fideszes polgármesterét, Schmidt Jenőt választották a szervezet elnökévé. Társelnökök lettek: Áldozó Tamás (Pápa), Dicső László (Alsómocsolád) és Pergő Margit Cecília (Berhida) polgármesterek, valamint Hodálik Pál, a Békés Megyei Önkormányzat tanácsnoka. A magyar települések több mint fele, majdnem 1700 helyi önkormányzat képviseletében jelen lévő küldöttek egyhangúlag elfogadták a TÖOSZ elvárásait és kezdeményezéseit tartalmazó csomagot, amelynek alapvető célja egy olyan önkormányzati rendszer elérése, ami minden település minden állampolgárának ugyanolyan színvonalú ellátást biztosít, felszámolja az egyenlőtlenségeket. A dokumentum rögzíti, hogy az utóbbi négy évben jelentősen megváltozott a gazdasági és piaci környezet, különösen a mostani járványhelyzet megköveteli, hogy az állam folyamatosan újragondolja a települések feladatfinanszírozását, támogatását.
Új elvekre és a valós igényekhez jobban igazodó támogatási rendszerre van szükség – fogalmaz a szövetség.
Egyértelműen rögzítik, hogy az egészségügyi alapellátási, a művelődési közszolgáltatások, valamint az alsófokú közoktatásban részvevők nyári napközis táborának üzemeltetése ma nincs finanszírozva és ezen változtatni kell.
A TÖOSZ javasolja, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egy részét ismét kapják meg a települések, és a gépjárműadó tavasszal, a járványra hivatkozva elvont 40 százalékos részét 2022-től újból hagyja az állam a városoknál és falvaknál, hiszen a 3178 magyarországi település közül majdnem 2300-nak semmilyen más adóbevétele nincs.
A jövő évi költségvetési törvény módosítását is kezdeményezi a legnagyobb önkormányzati szövetség, hogy a turizmusban érintett települések ismét megkapják az idegenforgalmi adót és az eddig ennek megfelelő összegű költségvetési támogatást. A TÖOSZ átalakítaná a helyi adókat is. A helyi iparűzési adót elképzeléseik szerint a cégnél dolgozók állandó lakhelye szerint kellene szétteríteni egy járáson belül. Elismerik, hogy ez a megoldás a megyei jogú városok bevételét csökkentené, de úgy látják, ezt a kört a kormány már megsegítette a Modern Városok Program milliárdjaival. Azt is rögzítik, hogy a szolidaritási hozzájárulás új rendszerével az önkormányzatok elérték a teljesítési képességük maximumát, ezen lazítani kell. Javasolják a földadó bevezetését azoknak a tulajdonosoknak, akik maguk nem termelnek a területen. Kifejti a dokumentum azt az elvárást is, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus fejlesztési programjaiba már az előkészítő szakaszban vonja be a kormány a települési szövetségeket, hogy valóban fenntartható fejlesztések valósulhassanak meg.
Arra biztatják továbbá a kormányt, hogy végre kösse meg az új szerződést a Norvég Alappal, amely sok önkormányzati program finanszírozásához járult hozzá az utóbbi években, és az érintett országok közül már csak Magyarország nem kötött velük új megállapodást.
A szövetség ősszel kidolgozza az öt-húszezer fő közötti kisvárosok fejlesztési terveit, amit 2024-ig akar megvalósítani a kormány. Hasonló tervezéssel segítették a Magyar Falu Program elindítását is. A TÖOSZ küldöttgyűlésének tagjai döntöttek arról is, javasolják a kormánynak a közszolgálati járadék intézményének visszaállítását, hogy a nyugdíj előtt álló, több ciklusban szolgáló településvezetők ne kerüljenek méltatlan helyzetbe, ha a következő választáson már nem tudnak indulni. Végül azonnali lépést vár el a kormánytól az elfogadott dokumentum az önkormányzati köztisztviselők béremelésére, hogy a települések hivatalaiban dolgozók bére azonos mértékű legyen a kormányzati tisztviselők bérezésével.
(Népszava)
Hogy volt régen...?
