Pécs már két éve bedőlt, Budapest üres kasszával zárhatja a ciklust, 40 városnál nagy a baj. Az önkormányzati cégek tartozásai több százmilliárdra rúgnak. Az ÁSZ törvénybe foglalná a polgármesterek felelősségét és számon kérhetőségét.
Ha az önkormányzatok nem verhetik magukat nyakló nélkül adósságba, akkor megteszik helyettük a saját cégeik. Pintér Sándor belügyminiszter nem sokkal az önkormányzatok állami adósságkonszolidációja után ezermilliárd forintra tette a részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok tartozását. Egyre súlyosabb a helyzet a helyhatóságok egy részénél.
A KSH tavaly megjelent tanulmányában arra jutott, hogy az önkormányzati újraeladósodás miatt nem kell különösebben aggódni, hiszen a helyhatóságok hiteleinek összértéke 2016 végén alig valamivel haladta meg a 80 milliárd forintot, viszont az elsősorban a cégeiknél felhalmozódó szállítói tartozások ennek a többszörösére, 300 milliárd forintra rúgtak.
A hulladékgazdálkodás termeli a legnagyobb hiányt
Az önkormányzatok, illetve cégeik közel 500 milliárd forinttal tartoznak a bankoknak és a szállítóknak. Az adósság csaknem felét a hulladék, az ivóvíz és a szennyvízcégek halmozták fel, míg a fennmaradó részt a településfejlesztéséből és üzemeltetésből adódik össze. Utóbbiba az uniós és állami támogatás nélkül lebonyolított beruházások költsége éppúgy benne van, mint a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó hiányok – magyarázza Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki a legnagyobb pénznyelőnek a hulladékgazdálkodást tartja. Ez önmagában 50-70 milliárdos lyukat üt az önkormányzati szektoron, de az öt regionális vízmű is benyel évi 40 milliárd extra állami támogatást, és akkor a közel 36 önkormányzati cégről még nem is beszéltünk. A szabályozás változtatásával jelentősen lehetne csökkenteni ezeket a számokat.
<
Hogy volt régen...?
