Az elszálló áramárak láttán pénzhiány miatt sorozatosan eredménytelennek nyilvánítják a magyar önkormányzatok 2022-es áramvásárlási közbeszerzéseiket, de nem kell aggódni, hogy áram nélkül maradnának az új év kezdetétől.
Egy régóta meglévő, de mostanában nem használt jogszabályi lehetőséggel gyakorlatilag a teljes magyar önkormányzati szféra bemenekülhet a rezsicsökkentéssel védett egyetemes szolgáltatás körébe. Emiatt a 60-70 forint/kWh-s közbeszerzési ajánlatok helyett várhatóan 30-36 forintért kaphatják majd januártól az áramot, ami már mérsékeltebb áremelkedést jelent számukra, hiszen idén jellemzően 20-28 forintos áron kapják az áramot – rajzolódik ki a Portfolióhoz eljutott információkból.
Nagy áremelkedéssel néznének szembe az önkormányzatok...
Az elmúlt hetekben az elszálló áramárak miatt 60-70 forint/kWh körüli nettó árajánlatokat kaptak az önkormányzatok a 2022. január 1-től kezdődő áramévre, ami két-háromszoros áremelkedést jelentene az idei évi díjhoz képest. A gépjárműadó elvonásával és egyéb terhekkel összefüggésben ezért érthető, hogy saját költségvetési fedezet hiányában a közbeszerzési törvény egyik passzusára hivatkozva eredménytelennek nyilvánítják a beszerzéseiket.
Ezt tette az Átlátszó körképe szerint a minap Békéscsaba, Kaposvár és Berettyóújfalu is, amelyek közül Békéscsaba például idén 21,46 forintért kapja az áram kilowattóráját, míg az augusztusi közbeszerzésen nettó 72 forintos ajánlatot kapott az állami tulajdonú MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-től a békéscsabai közintézményeknek, a közvilágításhoz pedig nettó 68,94 forintos árat kapott. Kaposváron a 2022-es évre a közvilágítási célú októberi közbeszerzésen nettó 58 forint/kWh-s ajánlatot kapott a város az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiakereskedő Kft.-től.
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy idén a magyar áramtőzsdén a másnapi zsinóráram ára milyen meredeken emelkedett, nagyrészt a gázárak elszállása miatt, amit főként fundamentális tényezők indokoltak és nyilván ehhez az árkörnyezethez igazodnak az önkormányzati közbeszerzésekben 2022-re adott árajánlatok is.
...de van egy menekülőút
Ilyen durva áremelkedések tükrében érthető, hogy megfelelő költségvetési fedezet hiányában nem fogadhatják el az önkormányzatok az ajánlatokat, de mégsem kell aggódni, hogy lesz-e januártól áramszolgáltatásuk.
Ennek oka egy évek óta meglévő, de mostanában a közfigyelmen kívül eső jogszabályi lehetőség, ugyanis az egyetemes szolgáltatásra nemcsak a lakosság, hanem a nem-lakossági kör egy része is jogosult – hívta fel a figyelmüket Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke. Ez azt jelenti: a villamosenergia törvény (Vet., 50. paragrafus 4. bekezdése) szerint az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni a külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, az egyházi jogi személy az általa ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény.
Ez tehát azt jelenti, hogy az önkormányzati-egyházi kör is jogosult az egyetemes szolgáltatásra a rezsicsökkentés hatálya alá tartozó árszabás mellett.
Mivel az egyetemes szolgáltatásnak kétféle árszabása van, az egyik csak a lakosságnak szól, a másik pedig a lakosságon kívüli jogosult körnek, így ez azt jelenti, hogy az önkormányzati-egyházi kör jelenleg 30,4-31,02 forint/kWh áron kaphatja az A1 kategóriába tartozó áramot a 4/2011-es NFM-rendelet 2. melléklete szerint.
Éppen a fentiekből ered az, ami a november 4-i békéscsabai képviselőtestületi jegyzőkönyvben is van, miszerint jóváhagyták Szarvas Péter polgármester számára „az egyetemes szolgáltatóval való szerződéskötések előkészítését, illetőleg amennyiben szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása, annak mielőbbi elindítását”, valamint a szükséges jognyilatkozatok megtételét.
Szintén ezzel függ össze az, hogy Szarvas Péter a lap körképére küldött kiegészítésében azt közölte: "Tekintettel arra, hogy az egyetemes szolgáltatás árai jelenleg jóval alacsonyabbak a szabadpiacon elérhető áraknál, ezért az önkormányzat elindította az egyetemes szolgáltatáshoz való csatlakozás folyamatát, mind az intézmények, mind pedig a közvilágítás esetében." A polgármester még hozzászúrta azt a különösen fontos mondatot is a válaszához: Információink szerint számos más önkormányzat is hasonló lépéseket tett az elmúlt időszakban.
Rengeteg érintett menekülhet be
A fenti válaszban van az egész sztori kulcsa, miszerint évek óta volt jogszabályi lehetőség arra, hogy az önkormányzati-egyházi intézmények az egyetemes szolgáltatói körben kapják az áramot, de mivel a piaci árak sokkal alacsonyabbak voltak ennél, ezért senki nem élt ezzel, de amint most a piaci árak elszálltak, hirtelen mindenki újra bemenekül az egyetemes szolgáltatási körbe.
Felsmann Balázs szerint amiatt, hogy most a piaci áramárak jóval magasabbak az egyetemes szolgáltatói áramáraknál, nagyon nagyszámú visszaáramlásra lehet számítani.
Így az egyetemes szolgáltatási körbeli fogyasztási volumen az eddigi évi 12 terawattóráról jócskán megnőhet. Szerinte az a nagy kérdés, hogy a fogadó oldal fogja-e bírni forrásokkal, azaz a jogszabályban most lefektetett 30,4-31,02 forint/kWh áron tudja-e majd fogadni a hirtelen beáramló nagyszámú intézményt, amely jogosult az egyetemes szolgáltatásra.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzati Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban a Portfolio-nak egyrészt megerősítette, hogy valóban tömeges visszaáramlás várható az önkormányzatok részéről az egyetemes szolgáltatói körbe és azt is előrevetítette: valószínűleg nem marad meg az említett 30,4-31,02 forintos ár, hanem várhatóan 5-36 forintig emelkedik majd.
Ennek oka az lehet, hogy az egyetemes szolgáltatók beszerzési árai is nőttek, így az eddigi árak mellett feltehetően nem tudnák majd ellátni a most bezúduló új kört. A szövetségi elnök azonban rámutatott, hogy még ezzel a 35-36 forintos árral is jóval olcsóbban kapnák a települések az áramot, mint a közbeszerzési ajánlatokbeli 60-70 forintos árak.
Ő úgy tudja, hogy idén jellemzően 24-28 forint között kapták az önkormányzatok az áramot. Mivel a fenti példában 21,46 forint volt az idei beszerzési ár Békéscsabán, így nagy általánosságban az várható a tömeges egyetemes szolgáltatói beáramlás miatt, hogy az önkormányzatok az idei évi 20-28 forint helyett várhatóan 30-36 forintért kapják majd az áramot a 2022-es áramévre. Ez persze településtől függően 30-40%-os drágulást is jelenthet, de mégsem két- háromszoros áremelkedést.
Felsmann Balázs egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a fenti jogszabályi lehetőség az önkormányzati-egyházi kör széles rétegének jó menekülési útvonal lehet a mostani árampiaci helyzetben, de például ez nem vonatkozik a víziközmű cégekre, amelyeknél szintén jelentős az áramigény (kompresszorok, átemelők működtetése), miközben hatóságilag szintén fixált a vízszolgáltatás ára is. Ezért az ilyen cégekre várhatóan tovább nő a nyomás amiatt, hogy a dráguló áramdíjak mellett is fixen kell tartaniuk a vízdíjakat a saját ellátási területükön.
Schmidt Jenő a távhőszektor kapcsán azt hangsúlyozta: sok nehézséget okoz a gáz- és áramárak elszállása az üzemeltetés terén, hiszen ott is fixált a lakosság felé a távhő ára, de olyan szintű zavarokra, mint hogy napokig ne lenne távfűtés tömegeknek a lakásban nem kell számolni.
A nehézségek pontos átlátását nehezíti, hogy a különböző önkormányzatoknál eltérő a távhőszolgáltatás modellje: sok településen egyszintű az ellátás, azaz ugyanaz a távhő termelő és a szolgáltató cég is, míg máshol (pl. Budapesten) eltér a termelő és a szolgáltató egymástól.
A péntek reggeli rádióinterjúban a kormányfő elismerte, hogy a gazdaság szenved az elszálló energiaárak miatt, de mivel a lakosság mellett a fentiek alapján az önkormányzati-egyházi kör és egyéb költségvetési szervek is védettek lehetnek az áramdíjak durva elszállásától, így valójában csak a versenyszférára, az ipari fogyasztókra érvényes a nehéz helyzet. Náluk az a nagy kérdés, hogy mikor és milyen feltételekkel szerezték be az október 1-től indult új gázév előtt a gázt, illetve most az árambeszerzési szerződéseknél milyen feltételeket tudnak kialkudni 2022-re. Akárhogy is alkudnak, bizonyára jócskán megemelkednek az áramköltségeik, így a végső kérdés az, hogy mely ágazatokban milyen mértékben tudják továbbhárítani a vásárlóikra, végső soron tehát a végfogyasztókra ezt a durva költségsokkot.
(Portfolio.hu)
Hogy volt régen...?
