Sok önkormányzat sorra nyeri a százmilliós uniós projekteket a szegények megsegítésére, de hiába. A munkaerőhiány és az esztelen bürokrácia lehetetlenné teszi, hogy tartós változást érjenek el. A hároméves projektekből egy-két év marad a lényegi munkára, a többi papírtologatással megy el. Az is hónapokba telik, hogy választ kapjanak a hivataltól a kérdéseikre. Ezek általános problémák az EU által támogatott szociális programokban, amit most két projekten keresztül mutatunk be.
Akármilyen csábítóak a szegények megsegítésére érkező európai uniós milliárdok, nagyon nehéz helyzetben van egy önkormányzat, ha tenni akar valamit a nyomorban élőkért. Először is, rengeteg idő és szaktudás kell ahhoz, hogy összeállítsanak egy pályázatot, benne a részletes szakmai tervvel és az utolsó forintig kiszámolt költségekkel.
Ha ez sikerül, hosszú hónapokat kell várniuk az eredményre. Ha nyernek, kezdhetik is mindjárt újraírni a költségvetést, mivel annyi idő eltelt a pályázat beadása óta, hogy közben teljesen megváltoztak az árak. Ez megint hónapokba telik, ami a rászorulókra szánt idő rovására megy.
Hogy volt régen...?
