Egy 2015-ben kezdeményezett folyamatot, Budapest és Pest megye különválasztását hagyta jóvá az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban már önálló régióvá válva, Pest megye közvetlenül és jóval kedvezőbb feltételekkel pályázhat nagyobb uniós forrásokra.
Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára május 26-án sajtótájékoztató keretében történelmi sikernek nevezte Pest megye önállóvá válását. A jóval fejlettebb Budapest nélkül a Pest megyei önkormányzatok, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek reálisabb gazdasági mutatókkal tudnak majd pályázni uniós projektekre – mutatott rá a döntés jelentőségére az államtitkár.
A szakpolitikus néhány számadattal támasztotta alá Pest megye fontosságát: 187 településen, 18 járásban több mint 1,3 millió ember él. Ez Magyarország népességének mintegy 12 százalékát és az ország területének 7 százalékát teszi ki. A vállalkozások száma 230 ezer, ez 12,8 százaléka Magyarország vállalkozásainak, a nonprofit szervezetek száma pedig eléri a 6300-at, ez az ország összes nonprofit szervezetének 10 százaléka.
Vitályos Eszter emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programnak köszönhetően Pest megyének 69 milliárd forint jutott, melyet a kormány a Pest megyei kompenzációs program keretében 80 milliárd forintra növelt. A következő, 2021-2027-es ciklusban az önkormányzatokat fejlesztő operatív programból a tervek szerint 140 milliárd forintra számíthat Pest megye és ehhez még további források érkezhetnek más programokból.
Az államtitkár bizakodva tekint a jövőbe, Pest megye szempontjából óriási lehetőségnek tartja az elkövetkező időszakot.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy Pest megyében a 2007-2013-as időszakban 380 ezer forint jutott egy főre az uniós fejlesztési forrásokból, ez várhatóan az új ciklusban, új feltételek mellett 700-900 ezer forint lesz. A fővárost körülvevő agglomeráció Magyarország legdinamikusabban fejlődő övezete, s mint ilyen, nagyon sok forrásra van szüksége az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátások és az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására – összegzett a TÖOSZ elnöke.
Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke gazdasági értelemben torznak nevezte azt a képet, amelyet Budapest és Pest megye együtt alkotott. A statisztikák jól mutatják, hogy az erős főváros környéki agglomeráció mellett is, Pest megye GDP arányosan csak a 4. helyet foglalja el a megyék rangsorában, valamint három járása felkerült a legelmaradottabb területek listájára. E kettősség megszüntetéséhez „újra kell indítani" a megyét, ez egy sarokpont és ehhez hatalmas lehetőséget jelent az új uniós forráskeret – fogalmazott a közgyűlés elnöke.
(OPH)
Hogy volt régen...?
