A bölcsődei ellátás díjának, a helyi közösségi közlekedés jegy- és bérletárainak, valamint a közterületi parkolás díjainak emeléséről döntött a pécsi közgyűlés a múlt héten. Ugyanezen a közgyűlésen számolt be a pécsi önkormányzat adósságát a polgármester tavaly szeptemberi felkérésére vizsgáló bizottság vezetője.
A baranyai megyeszékhely fenntartásban működő intézményekben a bölcsődei ellátás gondozási díja napi 250-ről 480 forintra nő. A díjemelkedés a rászoruló, illetve a három vagy több gyermeket nevelő családokat nem érinti, kedvezményeik változatlanul megmaradnak - közölte Páva Zsolt polgármester a szavazás előtt. A 18 igen és 5 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett megszavazott előterjesztés szerint az ellátás jelenlegi díja „indokolatlanul alacsony”, összege 2012 óta nem emelkedett.
A parkolási tarifák emeléséről Decsi István alpolgármester közölte: az üzemeltető Biokom Nonprofit Kft. 2011 óta nem emelt árat, miközben szükségessé vált a kizárólag érmés fizetésre lehetőséget adó jegykiadó-automaták korszerűsítése. A belvárosban egyúttal meghosszabbítják a díjköteles időszakot. Erről az ott lakók javaslatai alapján döntöttek - tette hozzá. Az egyes díjzónában a parkolás óránkénti díja augusztus elsejétől 300-ról 400 forintra, a kettes zónában 160-ról 200 forintra, a harmadik díjkörzetben 100-ról 120 forintra nő. Páva Zsolt a szavazás előtt utalt arra, hogy a jövőben bővíteni kell a parkolóhelyeket. A javaslatot egyórás vita után, 21 igen és 5 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A pécsi közösségi közlekedés tarifáinak díjemelését Páva Zsolt a többi között azzal indokolta, hogy 2011 óta nem emelkedtek a buszjegy- és bérletárak, ugyanakkor az elmúlt hét évben 30 százalékkal növekedett a gépkocsivezetők bére. Decsi István alpolgármester a javaslat vitája során közölte: összességében mintegy 12 százalékos emelést terveznek végrehajtani. Az elővételben megvásárolt buszjegyek 300 helyett augusztustól 350 forintba kerülnek, a buszon megváltott vonaljegyek ára 400-ról 500 forintra emelkedik. A jelenleg 7055 forintba kerülő 30 napos összvonalas bérletért 7300 forintot kell majd fizetni. A díjváltozással párhuzamosan megszüntetik a mobiltelefonon váltható elektronikus havi összvonalas bérletet, az elektronikus havi tanuló- és nyugdíjasbérletet, illetve a 30 és 120 perc utazásra feljogosító, mobiltelefonon váltható elektronikus jegyet.
A polgármester megígérte, hogy az emelt árú jegyek és bérletek értékesítéséből származó összegeket kizárólag a helyi közösségi közlekedés fenntartására fordítják. A javaslatot 15 igen és 6 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés.
A pécsi önkormányzat gazdálkodásában tavaly előállt költségvetési hiány kialakulásához a 2008 előtti finanszírozás, a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer és korábbi rossz politikai döntések is hozzájárultak - állapította meg az okokat vizsgáló tényfeltáró bizottság, amelynek vezetője, Hoppál Péter országgyűlési képviselő a város közgyűlésének csütörtöki ülésén számolt be a grémium tevékenységéről, összegezve a mintegy nyolc hónapos munkájuk eredményeként elkészült 45 oldalas jelentés tartalmát.
A bizottság külön vizsgálta az önkormányzat működésének 2009 előtti és utáni időszakát, ehhez csaknem 2900 oldalnyi dokumentumot tekintettek át. Megállapításaik között szerepel, hogy a pécsi gazdaság - a rendszerváltás veszteseként - sebezhető helyzetbe került, amelyet tovább súlyosbított a 2010-es évek előtti gazdasági világválság. A globális környezet okozta nehézségeket a város rossz adottságai és rossz politikai döntések is tetézték.
A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt során létrejött intézményrendszer a gyenge helyi gazdasági környezet miatt nem fenntartható, szögezte le Hoppál Péter. Annak működtetéséhez évi kétmilliárd forintot biztosít a kormány.
A politikus szerint a gazdaságfejlesztési koncepció hiánya további sodródást eredményezett, más, hasonló méretű városokkal szemben a rendszerváltás után Pécsett csak „megmosolyogtatóan kicsi” ipari parkot hoztak létre. Hoppál Péter bírálta egyúttal a korábbi városvezetések szerinte nem megfelelő vagyongazdálkodási gyakorlatát is.
Az önkormányzatok 2014-es kormányzati adósság-konszolidációjából kimaradt a pécsi városi cégek hitelállományának átvállalása. „Ez a 10-12 milliárdos hitelállomány napi problémát jelent” – mondta. „1990 és 2008 között a város finanszírozása, állami bevételeinek folyamatos csökkenése és a saját bevételek nem túl dinamikus emelkedése, valamint a városi cégek gazdálkodása, a túl nagy intézményrendszer és a sorozatos hibás politikai döntések együttesen okozzák azt, hogy napjainkban sem megoldott a város nullás költségvetési működése” – összegzett Hoppál Péter, aki hagsúlyozta: azt reméli, hogy a polgármester részére átadott jelentés hozzájárul a következő időszak kilábalásához. Az ülésen elhangzott, hogy a jelentést az interneten nem teszik közzé, abba a polgármesternél tekinthetnek be a városi képviselők.
Az ellenzéki képviselők vitában elhangzott kifogásaira, felvetéseire Hoppál Péter és Páva Zsolt azzal reagált, hogy a bizottság feladata nem a megoldási stratégiaalkotás, hanem a tényfeltárás volt.
Hogy volt régen...?
