Kétszázezer munkavállaló érdekében országos közszolgálati sztrájkot hirdet március 14-ére a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete arra az esetre, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.
A Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdet sztrájkot – mondta el a szakszervezet elnöke, Boros Péterné (képünkön) csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A sztrájkban további szakszervezetek működnek együtt a két érdekképviselettel.
Az MKKSZ elnöke kijelentette: a kormányzat rendkívül rosszul bánik munkavállalóival, kirívóan sérelmesnek tartják, hogy 11 éve nem emelték a 17 ezer önkormányzati dolgozó bérét. Elfogadhatatlan számukra továbbá a munka törvénykönyvének módosítása, a „rabszolgatörvény”, amely 400 órára növeli a túlmunkát és 3 éves munkaidőkeretet állapít meg. Ezért egyik követelésük ennek visszavonása.
A közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka az érdekképviselet szerint „a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és „a teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni. Javaslatuk az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is. Ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell – hangzott el.
Boros Péterné elmondta: szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre - hangsúlyozta. Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak. Jelezte azt is, hogy a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.
Flaskár Melinda, a SZÁD titkára azt mondta, azért kell követeléseiket sztrájkkal is nyomatékosítani, mert a kormányzatnak anyagi, erkölcsi adóssága van a szociális szektor dolgozóival szemben. A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, többek közt a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert követelnek.
A kormányzati igazgatásban dolgozók például az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását szeretnék elérni. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.
Mindhárom ágazat közös követelése a „rabszolgatörvény” visszavonása, valamint az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában. Továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.
A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.
Hogy volt régen...?
