Ritkán szólnak akkorát a versenyképességi tanács javaslatai, mint legutóbb, amikor a helyi iparűzési adó változtatását vetette fel. Eddig leginkább az önkormányzatok vesztesége volt a figyelem középpontjában, de érdemes azt is alaposan megvizsgálni, hogy a könnyítés mit is okoz a vállalkozások oldalán. Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója kiszámolta a Portfolio-nak, hogy kik lennének a legnagyobb nyertesek, amennyiben megvalósulnának a Varga Mihály által bejelentett tervek.
Gyakorlatilag két hete hangos a sajtó a Nemzeti Versenyképességi Tanács váratlanul bedobott tervétől. A tanács legutóbbi ülése után a pénzügyminiszter belengette, hogy
- 2021 decemberében (hasonlóan a társasági adóhoz) eltörölnék a hipa feltöltési kötelezettséget,
- levonható lenne az adóalapból az értékcsökkenési leírás, ami 850 ezer céget érintene
- és a k+f költségek ötszöröse is csökkentené az adóalapot (ez pedig 1800 vállalkozást érintene a jelenlegi szinten).
A tanács javaslatait a kormány megvizsgálja és egyeztet az önkormányzatokkal, nem kis bevételi tételről van ugyanis szó: 2019-ben hipából már 827 milliárd forint folyt be, míg társasági adóból 300 milliárd forint. A pénzügyminiszter arra számít, hogy idén módosítják a törvényt, és még az idén, vagy jövő január 1-jétől életbe léphetnek a kedvezmények.
Az elmúlt napokban mindenki számára világossá vált, hogy az önkormányzatok lennének a legnagyobb vesztesei a - vállalkozók (pl. VOSZ, MKIK) által egyébként szorgalmazott - javaslatnak, arról azonban eddig kevés szó esett, hogy mit okoz várhatóan a vállalkozások oldalán. Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezető igazgatója osztotta meg ezzel kapcsolatos számításait lapunkkal.
Hogy volt régen...?
