A sztrájkjog alkalmazhatatlansága miatt feltétlenül szükséges a sztrájktörvény módosítása és harmonizálása az alaptörvénnyel – jelentette ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A Kúria a munkavállalóknak adott igazat.
Végére értek a szociális dolgozók érdekében még a 2019 tavaszán elkezdett sztrájkfolyamatban a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó bírósági eljárásnak – jelentette be Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. A döntésre tizenhat hónapot kellett várni. A Kúria jogerős döntésével „a kormánnyal szemben a sztrájkot vállaló munkavállalóknak és a szakszervezeteknek adott igazat”.
Mint mondta, a sztrájkharcot a törvényes sztrájk megszervezésének jogi normája, az alaptörvényben biztosított dolgozói jog, a sztrájkjog alkalmazhatatlansága akadályozta. „Baj van a dolgozók alaptörvényben rögzített jogának, a sztrájkjognak az alkalmazhatóságával” - mondta Boros Péterné: „milyen sztrájkjog az, amelynél a sztrájk időpontjául az év 12 hónapjának konkrét napjait előre meg kell jelölni ahhoz, hogy törvényes időpontja lehessen a dolgozói nyomásgyakorlásnak?”
De még ezt sem lehet alkalmazni… A szakszervezet 2020 tavaszán minden hónap egy konkrét napját megjelölte mint lehetséges sztrájkidőpont. A Kúria november 25-i döntését ugyanakkor az Országos Bírósági Hivatal az általuk utolsóként megjelölt december 9-i, sztrájkidőpont után, december 24-én közölte velük – mondta el Boros Péterné. Olyan sztrájktörvény van – folytatta –, amely lehetővé teszi, hogy 16 hónap alatt se legyen mód a szociális ágazati dolgozók 2019. március 14-re meghatározott sztrájkköveteléséről tárgyalni a legnagyobb munkaadóval, a kormánnyal. Az eltelt idő alatt ugyanis csak a még elégséges szolgáltatásokról való tárgyalás zajlott, és az idő múlásával lehetetlenné vált a törvényes sztrájk megtartása.
Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta: a sztrájktörvény módosítása és harmonizálása az alaptörvénnyel elengedhetetlenül szükséges, és elvárják a kormánytól, hogy állítsa helyre a munkáltató és a munkavállalók között az egyenrangú partneri viszonyt a törvényben. Továbbá feleltesse meg ezzel a módosítással az alaptörvényben rögzített sztrájkjog alkalmazhatóságát. Kitért arra is, hogy most a szakszervezetek a koronavírus elleni oltás beadására buzdítanak, nem a sztrájk megszervezésére. A pandémia alatt nem sztrájkolnak – közölte.
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke emlékeztetett: azért hirdettek sztrájkot, mert az „ágazatban dolgozók helyzete gyakorlatilag a magyar munkavállalók közül az egyik legrosszabbnak tekinthető” a bér és a munkakörülmények szempontjából. Az ágazatban dolgozó több mint 80 ezer ember jelentős része csak a garantált bérminimumot keresi meg. Azért követelnek magasabb béreket, hogy a mindennapi megélhetésük meglegyen.
Marosi János, az MKKSZ sztrájkjogi szakértője elmondta, a két szakszervezet két éve, 2019 januártól próbált szabályos szociális sztrájkot szervezni. Megegyezés hiányában 2019 szeptemberében fordultak bírósághoz, hogy állapítsa meg a még elégséges szolgáltatás feltételeit. Az elmúlt 16 hónapban háromszor állapította meg az elsőfokú munkaügyi bíróság a még elégséges szolgáltatás mértékét, de a három kormányzati fellebbezés nyomán mindegyiket megsemmisítették másodfokon. Végül a Kúria az elsőfokú munkaügyi bíróság 2020. márciusi végzését 2020 végén jóváhagyta.
A sztrájktörvény alapján – folytatta Marosi –, ha a tárgyaló felek nem egyeznek meg, összesen 21 nap alatt dönteni kellene az elsőfokú bíróságnak és fellebbezés után a másodfokú bíróságnak. Ehelyett a beadástól számítva 468 nap után kapták végre kézhez a Kúria által jóváhagyott végzést. „Ezt a jogi helyzetet a kormány a sztrájktörvény 2010. évi módosításával állította elő, feltehetően nem is véletlenül” - jegyezte meg, majd így zárta szavait: „örülünk annak, hogy a Kúria következetes volt, és ismét megerősítette azt, hogy a közszférában dolgozó munkavállalónak is joga van a sztrájkhoz”.
Hogy volt régen...?
