Enyhítette a költségvetési csalás miatt elítélt négy vádlott, köztük Rakamaz volt polgármestere büntetését másodfokon, jogerősen a Debreceni Törvényszék. Egy 660 millió forintos állami támogatás megtartása érdekében valótlan elszámolást nyújtottak be.
A vádlottak megvalósították a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettsége elmulasztásának bűntettét – közölte a bíróság szóvivője, Dobó Dénes. A törvényszék Farkas Ernő elsőrendű vádlott, Rakamaz volt polgármestere két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetését egy év, két évre felfüggesztett börtönre enyhítette. Az első fokon egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt A. P. másodrendű vádlott büntetését nyolc hónap, egy év hat hónapra felfüggesztett börtönre enyhítette. A bíróság előzetes mentesítésben részesítette őket, azaz nem minősülnek majd büntetett előéletűnek.
B. K. harmadrendű vádlott és védője a fellebbezést visszavonta, így a rá kiszabott 1,62 millió forintos pénzbüntetés jogerőre emelkedett. B. S. negyedrendű vádlott ugyanilyen összegű pénzbüntetését 900 ezer forintra enyhítette a törvényszék.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott, a település akkori polgármestere a rakamazi Nagy-Morotva vízi tanösvény kialakítása és környékének fejlesztése elnevezésű projekt ügyében került kapcsolatba társaival. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2010. januári döntése értelmében Rakamaz vissza nem térítendő támogatást kapott a tanösvényre. A projekt elszámolható költsége több mint 658 millió forint volt, amelyhez 520 milliót meghaladó támogatási összeg volt nyújtható. Ezt a támogatási szerződést 2012 novembere végén módosították, s ennek alapján a tervezett főösszeg 666 millióra, a támogatás mértéke 526,4 millióra emelkedett. A kivitelezésbe három céget vontak be; a volt polgármester mellett e három cég vezető képviselője az ügy másik három elítéltje.
A beruházást úgy jelentették készre, a teljesítést pedig úgy igazolták, hogy a kivitelezési munkákat az építési szerződésben vállalt minőségben és határidőben nem készítették el, a hibalistán szereplő hiányosságok kijavítására a kiszabott nyolc nap alatt nem volt lehetőség. A bíróság szerint mindegyik vádlott tudott arról, hogy valótlan tartalmú adatokat tartalmaznak a projektelemek átadásának lezárásáról készült jegyzőkönyvek és egyéb iratok. Hutkai Mariann tanácselnök indokolásában elmondta: a másodfokú bíróság az időmúlást jóval nagyobb súllyal vette figyelembe, mint az első fok, továbbá a súlyosító körülmények közül mellőzte a társtettesi alakzatot és a beruházás magas értékét.
Hogy volt régen...?
