Amióta nem férnek hozzá a lakossági állampapírokhoz, csökken az önkormányzatok állampapír-állománya. A bankbetétekhez visszatérő helyhatóságokat új államkötvénnyel célozta meg az ÁKK.
Elindult a múlt héten az új önkormányzati államkötvény értékesítése az Államadósság Kezelő Központnál (ÁKK). Az ÁKK 100 milliárd forint értékben hirdette meg a 2021 szeptemberében lejáró hitelpapírokat évi 1,25 százalékos kamattal. Ez nem túl magas, a hasonló futamidejű – hároméves – normál államkötvények a legutóbbi aukción 1,63 százalékos átlaghozammal mentek el. Az önkormányzati kötvénynek az lehet az előnye a sima államkötvénnyel szemben, hogy rövid távra is megvásárolható, hisz az államkincstár bármikor visszavásárolja a hitelpapírokat, ha a helyhatóságnak hirtelen likviditásra van szüksége.
Az új állampapír kibocsátásával az ÁKK egyik célja az lehet, hogy megállítsa az önkormányzatok állampapír-állományának fogyását. A helyhatóságok 2016 körül kaptak rá az állampapír-vásárlásra, azelőtt 10-20 milliárd forint volt a teljes állományuk, a megtakarításaikat és befolyó bevételeiket inkább bankbetétben tartották. Lekötött betéteik állománya 2015 októberében tetőzött, akkor már meghaladta a 300 milliárd forintot.
Ez folyamatosan olvadt, s idén tavasszal már a 30 milliárd forintot sem érte el. A korábbi lekötött betétek helyett valószínűleg állampapírt vásároltak az önkormányzatok: az értékpapírszámláikon lévő ilyen megtakarítások mennyisége áprilisra 435,7 milliárd forintra duzzadt.
A helyhatóságok rengeteg állampapírt zsákoltak be az év elején, az első négy hónapban bő 172 milliárd forint értékben vásároltak, ám májusban és júniusban már csökkent az állományuk (mintegy 45 milliárd forinttal). A fordulatot vélhetőleg az okozta, hogy az ÁKK az idén több lépésben kiszorította az önkormányzatokat és a nonprofit intézményeket az úgynevezett lakossági állampapírok vásárlói köréből. A magas kamatozású lakossági papírok közül az egyévesnél hosszabb lejáratúakhoz már január óta, míg a rövidebbekhez április óta nem férnek hozzá a helyhatóságok.
Az alacsonyabb kamatozású, normál állampapírok pedig a jelek szerint kevésbé vonzók. Az önkormányzatok ismét a bankokat preferálják:
ahogy csökkent az állampapír-állományuk, úgy kezdett nőni a bankbetétük (a jegybank adatai szerint nyár közepén a lekötésük már 43 milliárd forintra rúgott). Az új önkormányzati államkötvény a bankbetéteknél magasabb kamatot fizet, így komoly konkurens lehet.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a helyhatóságok nem egészen 175 milliárd forintnyi hosszú állampapírt tartottak július végén, egyévesnél rövidebb forintalapú állampapírból pedig 216 milliárdnyi volt az értékpapírszámláikon. Utóbbi mennyisége fogy mellesleg gyorsabban: májusban és júniusban összesen több mint 85 milliárddal csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy a lejáratokat az önkormányzatok csak részben vagy egyáltalán nem újítják meg, a 0,5 százalék alatt kamatozó diszkontkincstárjegyek ugyanis a jelek szerint nem kellenek a településeknek.
Világgazdaság
Hogy volt régen...?
