A lakosság számára is érezhető lesz a pénzhiány az önkormányzatok többségénél. Miközben nagyjából minden területen jelentős drágulás láthatunk, a teljes önkormányzati büdzsé mindössze egy százalékkal növekszik jövőre, azaz reálértéken nézve csökken a helyhatóságok költségvetése – közölte a hvg.hu érdeklődésére Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője. Sok helyen lesz visszaesés a működés színvonalában, lemondhatnak a tervezett út- és járdaépítésekről, vagy épp ritkábban fognak füvet nyírni.
Azok a kistelepülések, amelyeknek nincs iparűzésiadó-bevétele, nehezen tudják kigazdálkodni a működést – közölte Tóth Gábor, Baksa polgármestere, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke. Véleménye szerint a koronavírus-járvány a költségvetésüket annyira nem befolyásolta, az energiaárak megugrása inkább.
Az, hogy a parlamentben a Magyar Nemzeti Bank 2020-as működéséről szóló beszámolóját tárgyalták, alapesetben nem keltett volna sok izgalmat, csakhogy Matolcsy György felszólalt, és mindenkit meglepő bejelentést tett: a jegybank szerint sokkal nagyobb lesz az infláció jövőre, mint amivel eddig számoltak. Nemhogy nem csökken 3 százalék közelébe, 4,7-5,1 százalék a 2022-re szóló előrejelzési sáv. Az MNB eközben lépett is, hogy valamennyire megpróbálja megfogni az inflációt. A héten előbb kiszélesítette és aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, aztán újra kamatot emelt, az egyhetes betéti tender kamata már 3,1 százalékos.
Részletezte a KSH, miként jött ki a csalódást keltő harmadik negyedéves GDP-adat. A tavalyi válságos időhöz képest alacsonynak számító, csak 6,1 százalékos növekedéshez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1, az ipar mindössze 0,5 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a leginkább, 0,8 százalékponttal a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t.
A KSH több más statisztikát is kiadott a héten. Kiderült például, hogy a külkereskedelmi mérlegünk rohamtempóban romlik, szeptemberben 1,3 milliárd euróval volt rosszabb, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom szépen nőtt, októberben 5,7 százalékkal, ennek viszont a legfőbb oka az, hogy az üzemanyag-kereskedelemben kétszámjegyű volt a növekedés. Ha valamitől, akkor ettől és a szolgáltató szektortól várhatjuk, hogy az év végén is húzni fogja a gazdaságot, az amúgy is gyengélkedő iparról most azt tették közzé, hogy éves összevetésben 18,5 százalékos a szektor inflációja. Azt is közzétették, hogy az átlagkereset 9,1 százalékkal nagyobb, mint egy éve, de az infláció ennek a nagy részét elvitte, a reálbérek az év első kilenc hónapjában csak 3,9 százalékkal nőttek. És az is kiderült, hogy 53 ezerrel több magyar dolgozik, mint egy évvel korábban, méghozzá úgy, hogy a Magyarországon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, a külföldre ingázóké csökkent.
Van, aki azt várja, hogy soha nem volt még olyan nehéz éve, mint amilyen a 2022-es lesz. Az biztos, hogy a nadrágszíjat az ország egész területén meg kell szorítani és bár az év végén néhány magát jól pozicionáló önkormányzat kaphat külön állami támogatást, a többségnél a lakosság számára is érezhető lesz a pénzhiány.
Hogy volt régen...?
