Az önkormányzati választás előtt észrevette a kormány, hogy végletesen leszakadó térségek is vannak az országban. A kormány arról rendelkezett, hogy csökkenteni kell a gazdasági egyenlőtlenséget az ország egyes területei között – olvasható az e heti HVG-ben. Csakhogy ahhoz, hogy valós eredmény legyen, fel kellene adni az autokrata, egyszemélyi kormányzást, és hagyni némi önállóságot a helybélieknek.
A Magyar falu program sem haladja meg az eddigi kereteket. Az idei évre tervezett 150 milliárd forint fele az unalomig ismert célokra (például óvodafejlesztés, sportparkok építése, a nemzeti és helyi identitástudat erősítése) megy el, a másik fele pedig útépítésre és a falusi otthonteremtési támogatásra. De az érintett 2873 kistelepülésen az az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs, aki odaköltözne, hiszen onnan nem lehet elérni a munkahelyeket, nem működnek szolgáltatások.
A Magyar Faluszövetség elnöke is azt mondta: a fejlesztéseket nem felülről kellene meghatározni.
Magyarországon az elmúlt években éppen ellentétes folyamatok zajlottak, mint amit az unió kívánt volna – állítja a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának munkatársa, Finta István. A következmény: hihetetlen mértékű népességcsökkenés a kistelepüléseken, főleg az 500 fő alattiakon.
Finta szerint, aki maga is alpolgármester a 150 lelkes Baranya megyei Vékényben, a folyamat már nagy valószínűség szerint nem állítható meg. Mint mondja, a kormány faluprogramjának a céljai nem rosszak, ám központilag akarnak mindent meghatározni, holott még azt sem veszik észre, hogy a falusiak 90 százaléka már nem a mezőgazdaságból él.
(HVG)
Hogy volt régen...?
