A falusi útalapra, a falusi csok-ra és a közvetlenül az önkormányzatok és egyházközségek számára nyitva álló 16 + 2 fejlesztési lehetőségre fordítják a Magyar Falu Program forrásait ‒ emelte ki Gyopáros Alpár az OrientPress Hírügynökség a helyi önkormányzatok lehetőségeiről szóló konferenciáján. A Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa bejelentette azt is, hogy január 1-jétől 600-ról 800 főre emelik azt a határt, ameddig normatíva igényelhető a falugondnoki szolgálatokra.
A jövő évi büdzsében már önálló költségvetési sora van a Magyar Falu Programnak. Idén – a költségvetési tartalékokból, mivel a költségvetés elfogadása megelőzte a kormánybiztosság létrehozását – 150 milliárd áll rendelkezésre a három fő célterületre. Tehát a falusi útalapra, a falusi csok-ra és a közvetlenül az önkormányzatok számára nyitva álló lehetőségekre ‒ közölte Gyopáros Alpár.
Két év alatt ezer kilométer mellékút felújítása
Noha szerte az országban épülnek autópályák, 2 x 2 sávos utak, a mellékút-hálózatunk „katasztrofális állapotban van, ezt nyugodtan mondjuk ki”. Épp ezért a három-négy-öt számjegyű utak felújítására, kizárólag a falvakat falvakkal, vagy a falvakat a járásközponttal, esetleg a megyeszékhellyel összekötő, vagy a falvakat a gyorsforgalmi úthálózatba bekapcsoló összekötő utakra 50 milliárd forintot fordítanak. Két év alatt nagyjából ezer kilométer mellékutat újítanak fel ebből a forrásból.
Amit még fontosnak tartott hangsúlyozni, hogy a kormány a falusi útalappal egy költségvetési alapot hozott létre, ezzel is kinyilvánítva, hogy hosszú távú programról van szó – jelentette ki a kormánybiztos. „Hiszen azzal, hogy ezer kilométer utat felújítunk két év alatt, csak feladataink töredékét oldjuk meg. Egészen biztos vagyok benne, hogy tíz éven keresztül hasonló nagyságrendű forrásra lesz még szükség.” Ennél több forrást már csak amiatt sem lehetne elkülöníteni, mert párhuzamosan zajlanak a nagyjából a 2020-as évek második feléig tartó gyorsforgalmiút-fejlesztések, így építőipari kapacitások sem állnának rendelkezésre ennél nagyobb mértékben – magyarázta.
Négyszáz, ötezer fő alatti község maradt ki a falusi csok-ból
A csökkenő népességszámú települések kerültek be a falusi csok programba, az érintettek köre már nyilvánosságra került. A kormány listáján szereplő 36 leghátrányosabb helyzetű járás – egyébként komplexen fejlesztendőnek nevezi a kormányrendelet – eleve bekerült, a népességváltozástól függetlenül, a kedvezményezettek közé.
„Van tehát nagyjából 400 olyan település, amely kimaradt a keretből. Biztatásként mondom, hogy a kormány folyamatosan monitorozza majd a falusi csok eredményességét, és legkésőbb a kifutásakor (2022. június 30.) dönt a folytatásáról, illetve újragondolja az érintetti kört.” Egyébként lehetőség nyílhat „interim beavatkozásra” is – tette hozzá.
A visszatérítendő támogatásokra fókuszál elsősorban a falusi csok. Nagy újdonsága, hogy meglévő házak felújítására, bővítésére, korszerűsítésére is igénybe vehető, maximum 5 millió forintig. Tanyasi lakóingatlanok megvásárlására és/vagy felújítására pedig országszerte felhasználható, független attól, hogy melyik település közigazgatási területén fekszik.
Folyamatban van a napokban bejelentett kormánydöntés részleteinek kidolgozása, amely 2020. január elsejétől lehetővé teszi az áfa-visszatérítési támogatást „a falvak egy bizonyos körében – jelen esetben még azzal számolunk, hogy egyelőre a falusi csok által érintett körben”.
Az önkormányzatok 75 milliárdos kerete
A Magyar Falu Programban olyan fejlesztési lehetőségek is vannak, amelyek közvetlenül az önkormányzatok számára állnak nyitva. A települések 18 témát jelöltek meg, ezekre idén 75 milliárdot lehet költeni. Kettőnek az egyházközségek a kedvezményezettjei. Egyházi közösségi terekre és temetőkre fordítható ez a támogatás.
A másik 16 terület között jellemzően olyan fejlesztések állnak, amelyek az intézményhiányos településeket segítenék, továbbá azokat, ahol a létesítmények minősége – akár infrastrukturálisan, akár működésüket tekintve – kívánnivalót hagy maga után. Óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők, falu- és tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése – „szerintem ez az egyik legfontosabb feladat” –, utak, hidak, járdák és közterület karbantartása, sport- és kulturális feladatok szerepelnek a listán, amely egyébként nyilvános adat.
Vannak olyan támogatási igények, amelyek idén nem kerülhettek be ebbe a körbe: például a közművek és a közétkeztetés színvonalának fejlesztése. Ezekre jó esély van forrást allokálni a jövő évre.
Gyopáros Alpár elmondta azt is, bár nem feladatuk a jogalkotás, de a kormánybiztosság a kistelepülések lobbistájának tekinti magát, azaz minden őket érintő jogalkotási folyamatban részt vesznek, és jogalkotási javaslatokkal is élnek. Nagy sikerük a falugondnoki szolgálatok lélekszámhatárának emeléséről szóló minapi kormánydöntés megszületése. Ennek értelmében 2020. január 1-jétől 600-ról 800 főre emelkedik az a határ, ameddig normatíva igényelhető a falugondnoki szolgálat fenntartására. 2022-ben pedig ezer fő lesz. „Bízom benne, hogy nem állunk meg 2022-ben sem, hiszen a néhány ezres településeken is bőven szükséges a szolgáltatás.”
(OrientPress)
Hogy volt régen...?
