Idén áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440.600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451.800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293.000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301.800 forintra rúg – eleveníti fel a KSH adatait a Pénzcentrum, amely azt nézte meg, mennyi pénzből élnek az emberek az ország legszegényebb járásaiban.
A KSH említett adataival kapcsolatban hozzáteszik: a kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.
Ennek tisztázására szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. A KSH Â friss adatai szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában, ezen adatok alapján tehát hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) statisztikái szerint a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta.
A legszegényebb járások:
1. Csengeri járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783.631 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1.728.791 Ft/év/fő
2. Kunhegyesi járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791.553 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1.692.811 Ft/év/fő
3. Cigándi járás
Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794.160 Ft/év/fő
Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1.662.032 Ft/év/fő
Hogy volt régen...?
