A köztéri reklámcégek tulajdonosi háttere ugyan 2018-ban alaposan megváltozott, több település is 2019-ben döntött úgy, hogy maximális adómértékkel kiveti a plakátadót, amelyből tavaly összesen mintegy 3 milliárd forint folyt be az önkormányzatokhoz.
Országszerte még több települési önkormányzat képviselő-testülete döntött úgy, hogy 2019. január 1-től bevezeti a plakátadóként ismert reklámhordozók utáni építményadót. Jellemzően a maximum adómértéket vetették ki. A Napi.hu által átnézett, nyilvánosan elérhető testületi előterjesztések és rendeletmódosítások szerint például Dorog, Cegléd és Pomáz is megszavazta a négyzetméterenként egységesen 12 ezer forint adó bevezetését.
Dorogon 1,5 négyzetméter, Cegléden 1,7 négyzetméterig nem kell adót fizetni, ez azonban keveseknek ad mentességet, hiszen a többnyire benzinkutakon, busz- és villamos várókban található city-light plakátok 2 négyzetméter nagyságúak, egy 12 négyzetméteres óriásplakát után a tulajdonosának pedig egy évben 144 ezer forint adót kell fizetnie. "2019-ben sem emelkednek a helyi adók. Kiterjeszti azonban az önkormányzat az építményadót, méghozzá az 1,7 négyzetméternél nagyobb reklámok közzétételére alkalmas felületekre. A reklámhordozó utáni építményadót az fizeti, aki az adóév első napján a reklámhordozó tulajdonosa. Vagyis a társasházakon elhelyezett óriásplakátok esetében nem az ingatlan tulajdonosának keletkezik adókötelezettsége" - írta a cegledipanorama.hu oldalon.
Pomáz önkormányzata 2018. január 1-től nulla százalékos adót állapított meg, de 2019-től már ebben a városban is a maximális 12 ezer forintos mértéket vezették be, erről még tavaly októberben szavazott a helyi testület. A Pest megyei városban mintegy húsz darab egyenként 12 négyzetméteres óriásplakát található, ezért a rendelet módosítás indokló része szerint ebből az adóból származó bevétel 2,5-2,8 millió forint körül várható. Szintén az érvek között szerepel, hogy a környező településeken is (Szentendre, Budakalász) is a maximális adómértéket vetették ki.
Hogy volt régen...?
