Újabb két évig nem lesz kötelező bölcsődét nyitni a tízezer főnél kisebb településeken. A népjóléti bizottság tárgyalja a kormány javaslatát, miszerint 2020. december 31-re módosulna a határidő – írja az Infostart.
A Népszava szerint nem tolonganak a települések, hogy a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását, és így az anyák munkába állását bölcsődék indításával támogassák. A lap emlékeztet, hogy a 2017 januárjában hatályba lépett rendelkezés szerint minden magyar településnek bölcsődei ellátást kell nyújtani, ha legalább öt kisgyermek szülei ezt igénylik, vagy ha több mint negyven ilyen korú gyerek él a faluban, kisvárosban.
A gyermekvédelmi törvény szerint idén év végéig minden érintett önkormányzatnak lépnie kellett volna, a kormány azonban most egy szociális tartalmú salátatörvénybe illesztve 2020. december 31-re akarja módosítani a határidőt.
A népjóléti bizottság szocialista elnöke úgy látja, azért nem képes tartani az Orbán-kormány a saját polgármestereinek kitűzött határidőt, mert a fideszes településvezetők is a csendes ellenállás módszerét választották a bölcsődealapítás helyett. Korózs Lajos hozzátette: az önkormányzati vezetők szerint nehéz lesz finanszírozni az intézmények folyamatos működtetését.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke viszont úgy véli, a plusz két év elég lesz az igények pontos felmérésére és a lehetőségek mérlegelésére. Schmidt Jenő szerint ugyanis ennyi időt lehet előre látni mindenhol: az elmúlt hónapokban született gyerekek és a kismamák figyelembevételébel hozható meg az a döntés, hogy indítani kell-e bölcsődét vagy sem, az azonban már bizonytalan, hogy a két év után mi lesz a folytatás.
Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár néhány hete úgy nyilatkozott, hogy az idén bevezetett feladatalapú finanszírozásnak köszönhetően az önkormányzatoknak már nem ráfizetéses bölcsődét működtetni. A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség vezetője tájékoztatása szerint az új normatíva a fenntartási költségek 80 százalékát fedezi, a korábbi 50 százalékkal szemben.
Míg Novák Katalin sokszor hangoztatja, hogy a kisgyermeknevelők bérét az elmúlt években jelentősen megemelte a kormány, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) arról számolt be, hogy – bár egyre több kisgyermeknevelő szakembert képeznek az országban – sokan épp az alacsony fizetések miatt gyorsan távoznak a területről, sőt a nappali tagozatos főiskolások ötöde már el sem kezdi a pályát. Nem ritka, hogy diákmunkásként még nettó kétszázezret tudott összeszedni valaki, de ha munkába áll, az induló bére bruttó 187 ezer lesz.
Hogy volt régen...?
