Stabil, fenntartható a magyarországi városi önkormányzatok gazdálkodása, nem igényel rendszerszintű beavatkozást. Az ország összes városi rangú településének gazdálkodását vizsgálta az Állami Számvevőszék az Önkormányzati Kockázati Megfigyelő Rendszer használatával.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke, Warvasovszky Tihamér (képünkön) számolt be a nyilvánosságnak egy ellenőrzés tapasztalatairól, amelynek során az ország 322 városi rangú településének 2015-2016-os gazdálkodását ellenőrizte az ÁSZ az Önkormányzati Kockázati Megfigyelő Rendszer (Ökomer) segítségével. Az alelnök hangsúlyozta: a fenntartható pénzügyi és vagyongazdálkodási stabilitás annál is inkább fontos e településeken, mert 3,3 millió polgárnak adnak otthont, és a költségvetésük a bevételi és a kiadási oldal együttesével meghaladja az 1400 milliárd forintot.
Az alelnök felidézte, hogy az ÁSZ 2010 után azt követően végezte el az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzését, hogy a települések jelentős adósságot halmoztak fel. Ennek az ellenőrzésnek a nyomán döntött az Országgyűlés az önkormányzatok adósságának konszolidációjáról, amelyre 2011 és 2014 között több ütemben került sor. Mostanra vált szükségessé a kontroll megismétlése az ÁSZ által kidolgozott, a rendszerszintű kockázatokat is feltáró Ökomer módszer segítségével. Az önkormányzatok gazdálkodása ugyanis jelentős hatást gyakorol az állam egészének gazdálkodására, az önkormányzati vagyon pedig a nemzeti vagyon része – fűzte hozzá. Ennek keretében tavaly 132 nagyközség gazdálkodási kockázatait vizsgálták, most pedig a városok kerültek sorra – ismertette. (A megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a főváros külön kategória.)
A vizsgált időszakban az önkormányzatoknál stabil volt a pénzügyi egyensúly – mondta az ÁSZ főtitkára, Holman Magdolna –, a költségvetési bevételek összességében fedezetet nyújtottak a kiadásokra, és a települések megőrizték vagyonukat. A 322 város közül 19 esetében tárták fel az adósságrendezési eljárás veszélyének kockázatát. Ezek olyan települések, amelyek negatív működési költségvetés mellett halmoztak fel kilencven napnál régebben lejárt szállítói tartozásokat. Az önkormányzatok gazdálkodásában nem találtak kockázatokat, az önkormányzati cégek működése esetében igen. Az ellenőrzésnek éppen az volt a célja, hogy felhívják a városok figyelmét arra, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a társaságok gazdálkodására.
Hogy volt régen...?
