Közfoglalkoztatásból a versenyszférába

Idén már 40 ezren mentek át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába Magyarországon, és a jelenlegi 110-120 ezerből még 30-50 ezren léphetnek át az elsődleges munkaerőpiacra. A bevezetett intézkedések hatására a munkaerőpiac jelentősen javult, már a munkaerőhiánnyal kell szembenézni.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közös gazdasági fórumán felszólaló György László (képünkön), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára szerint az országban tapasztalható munkaerőhiány európai jelenség.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a V4-ekkel összevetve Magyarországon a legalacsonyabb a hozzáadott érték az exportban, az exportáló magyar tulajdonú vállalatok aránya 30 százalék, ami szintén alacsony a régiós országokkal összevetve. A kormány, egyik lehetőségként, kedvező feltételeket teremt az értékláncoknak, hogy itt fejlesszenek. A lehetséges megoldások között példaként említette az államtitkár az innovációs ökoszisztéma fejlesztését. Aláhúzta, fontos, hogy a stratégiai döntések a vállalkozás működése szerinti országban szülessenek meg.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár elmondta, jó lehetőségek vannak a rendszerszintű változtatások megvalósítására a szakképzésben. Úgy vélte, „keresletvezérelt szakképzésért és felnőttképzésért kiált a rendszer”, rugalmasságra van szükség az új kihívások kezeléséhez. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) jobban be kellene kapcsolódniuk a képzésekbe – mondta. 18 ágazati készségtanács kezdi meg a működését a tervek szerint, amelyekben vállalati szakértők is dolgoznak, illetve ágazati képzőközpontokat hoztak létre a kkv-k képzési részvételének növelésére. Az oktatás hatékonyságának növelése szerinte még a módszertan módosításával is lehetséges.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a statisztikák szerint a munkaerőpiac jelentősen javult a bevezetett intézkedések hatására, már a munkaerőhiánnyal kell szembenézni. Az uniós pályázatoknál is ezzel a problémával találkoznak, a munkaerő kiáramlása komoly nehézség. Szorgalmazta egyúttal a felnőttképzés egyszerűsítését, ezért többek között az OKJ-képzések számának csökkentését 760-ról a Németország által is tervezett 150-re.

Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár elsődleges feladatnak nevezte a köznevelési rendszer, a felsőoktatás szabályozásának rugalmasabbá tételét. Hozzátette, hogy Magyarország a világpiacon a mennyiségi versenyben nem nyerhet, ezért minőségre és hatékonyságra kell törekednie.

Bársony Farkas, az AmCham elnöke köszöntőjében rámutatott: a versenyképesség növelése a magyar kormány és a befektetők közös érdeke. A tanácskozáson javaslatokat fogalmaznak meg és vállalásokat tesznek az oktatás, az adózás, a szabályozási környezet, illetve a digitalizáció területein.

Ésik Róbert, a HIPA elnöke elmondta: a kormány és a versenyszféra együttműködésével Magyarország egyre jobb teljesítményt ér el a befektetésekért zajló nemzetközi versenyben. A HIPA közreműködésével az idén az első fél évben 46 cég döntött magyarországi befektetés mellett- közölte.

Az AmCham IV. Business Meets Government konferencián Magyarország versenyképességének növelési lehetőségeiről tanácskoztak. Az AmCham 2015 óta minden évben megrendezi a konferenciát, amelyen a befektetői környezet, a munkaerőpiac, a digitális gazdaság, és az innováció területeihez javaslatcsomagot dolgoznak ki, ajánlásokat fogalmaznak meg a kormánynak.