Május elsejétől a Belügyminisztériumhoz kerül a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság – jelentette be a belügyminiszter a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért konferenciáján a múlt héten a Roma nők, gyerekek, családok című rendezvényen.
A terület továbbra is a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt marad – közölte Pintér Sándor belügyminiszter (képünkön) –, a szakmai munkáért pedig miniszterelnöki biztosként Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke felel. Tiszteletben tartják majd a területen eddig elvégzett munkát és gondos gazdaként folytatják az elkezdett programokat – mondta Pintér Sándor, majd arról beszélt, hogy eddig az ország egész területén akartak eredményeket elérni, sok terv azonban szétforgácsolódott, és nem jutott el a célzott társadalmi rétegekhez. Megfelelően kell fókuszálni, ezért a feladatokat koncentráltan szeretnék végrehajtani, térségekre, városokra összpontosítanak, és 300 települést jelölnek ki, ahol elkezdik a munkát.
Hozzátette: szeretnének együtt működni a roma közösségekkel, a roma vezetőkkel, a polgármesterekkel, az egyházakkal és a gazdasági élet szereplőivel is. Kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatás révén sikerült több tízezer romával eredményes és gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni, és nemcsak az általuk elvégzett munka volt nagy eredmény, hanem az is, hogy a korábbi munkanélküliek közül sokan utat találtak a munka világába.
Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos azt hangoztatta, hogy 2010 óta nagy munkát végeztek a romaügyben. A romákat segítő intézkedések között említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat, a kötelező óvodáztatást, az ingyenes közétkeztetést és tankönyveket, a tanoda programot, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot, és a roma nők foglalkoztatásba ágyazott képzését, a Nő az esély című projektet. Megváltozott a településvezetők szemlélete is, jól jelzi ezt, hogy míg 2010-ben csupán egyetlen önkormányzat pályázott a roma telepek felszámolására szánt összegre, ám még az is visszavonta a jelentkezését, azóta azonban több 100 önkormányzat pályázik - tette hozzá.
Balog Zoltán úgy fogalmazott, természetesen, még nem lehetnek elégedettek és nem is gondolják, hogy elvégezték a feladatot, amíg csak egyetlen gyerek születik Magyarországon, akinek a boldogsága, előmenetele külső akadályok miatt nem valósul meg. Sokat kell még dolgozni például a középiskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében, a romák kétharmada ugyanis bizonyítvány nélkül kerül ki a szakképzésből, ennek ellenére Magyarországon kevesebb a munkanélküli a romák között mint a legtöbb európai uniós országban.
Székely János szombathelyi megyés püspök azt mondta, egyre többen felismerik, hogy a magyar nemzet legnagyobb feladata a legszegényebb régiókban élők segítése, felemelése. A felzárkóztatáshoz oktatásra és munkahelyek teremtésére van szükség – úgy fogalmazott: ha Magyarországon boldog, élhető jövőt szeretnénk, ahhoz elengedhetetlen, hogy testvérként, egymást segítve építsük ki azt.
Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy munkájuk során a szemléletváltásra törekedtek, nem gyors, és azonnali eredményeket hozó munkát akartak végezni, mert szerintük a társadalmi felzárkózásnak hosszú időre van szüksége az eredményekhez. Kiemelte, a társadalmi felzárkózás, a szegények segítése mindenkinek érdeke, mivel a szegénység a teljes társadalomra hatással van. A tervekről szólva elmondta, szeretnék új tagokkal bővíteni a roma koordinációs tanácsot, és megerősíteni a felzárkózás területét, minden embernek ugyanolyan esélyei legyenek az életben.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a tiszabői programról beszélt, amelynek keretében többek között felújították az iskolát és a gyógyszertárat, valamint kályhákat adtak kölcsön a családoknak a téli időszakra.
Járóka Lívia fideszes európai parlamenti képviselő videóüzenetében hangsúlyozta, a magyar kormány és a társadalom elkötelezett a romák helyzetének javítása mellett. Szerinte az európai szegénység felszámolásának a magyar alapokra kellene építkeznie, ezért többek között azt javasolja Európának, hogy helyezzen hangsúlyt a képzésre és átképzésre, számolja fel a szegregációs folyamatokat és biztosítson lakáshitel lehetőségeket. Kiemelte: a cigányság az európai közösség szerves építőeleme.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke elmondta, novemberben alakult meg az intézet romaügyi kutatóközpontja, amely a kutatások mellett a romákat segítő már bevált, eredményes, jó gyakorlatokat is össze szeretné gyűjteni. Kitért arra is, hogy a kormány minden családpolitikai döntésénél a felzárkózás is előtérbe került, ezért kötötték például iskolába járáshoz a családi pótlék folyósítását, és ezt szolgálta a kötelező óvodáztatás bevezetése is. Antal István, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkatársa azt mondta, folyamatosan nő a roma közösségek foglalkoztatási rátája, de még mindig elmarad a többségi társadalomtól. Kitért arra is, a családi otthonteremtési kedvezmény lakáspolitikai szempontból gyors és nagy segítséget jelent a roma családoknak.
Hogy volt régen...?
