A munkaerőpiac és a foglalkoztatás versenyképességéről rendezett szakmai fórumot a Magyar Közgazdasági Társaság a múlt héten Budapesten. Kihívásként jelölték meg a vita résztvevői többek között a munkaképes korúak számának csökkenését, a bérek alacsony szintjét, a képzés hiányosságait.
A tartós gazdasági növekedést a termelési hatékonyság javítása és a foglalkoztatottság bővülése, új munkavállalói csoportok alkalmazása alapozhatja meg – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának igazgatója, Baksay Gergely (képünkön), aki az osztrák fejlettség megközelítését tartja a magyar gazdaság céljának a következő évtizedben.
A belföldi termelés hozzáadott értékét Magyarország az utóbbi években jelentősen, a visegrádi államok átlagához közeledve tudta emelni, a gazdasági fellendülés munkaerőigénye azonban nehezen követhető – tette hozzá. Várakozása szerint a demográfiai folyamatok miatt 10 éven belül félmillióval csökkenhet a 15-64 éves kor közöttiek, azaz munkaképes korúak száma, ezért a nyugdíjkorhatár körüliek, az alacsony képzettségűek, a nők és a fiatalok magasabb arányú foglalkoztatását sürgette.
További kihívásnak tekinti Baksay Gergely az európai átlagnál alacsonyabb béreket. Növelésükre többek között a személyi jövedelemadó csökkentésével lát lehetőséget. Hozzátette, hogy a közterhek mérséklésével a 2010 előtt még európai szinten is kiemelkedő arányú, 50 százalékot közelítő magyar adóék 30 százalék közelébe csökkenhet, ezzel az uniós tagállamok rangsorának alsó harmadába kerülne.
Czomba Sándor volt foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a rendezvényen egyetértett a személyi jövedelemadó további csökkentésével, annak véleménye szerint hosszú távon is kedvező hatásai lennének. A foglalkoztatottsági helyzetre utalva megjegyezte, hogy a keleti megyékben továbbra is a 10 százalékot közelíti a munkanélküliség. A magyar munkaerő azonban nem mozgékony, ezért a munkalehetőségeket állami támogatási rendszerrel el kell juttatni a rászoruló térségekbe.
A helyi tapasztalatokra hivatkozva megjegyezte azt is, hogy nem mindenki akar munkát vállalni, és országos szinten a százezret közelítheti azok száma, akik nem hagynák el a közfoglalkoztatást. Czomba Sándor szerint külföldi munkavállalók alkalmazásával csak meghívásra és megfelelő képzettség esetén lehet számolni.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője egyetértett a képzett és motivált külföldi munkaerő befogadásával, és azzal is, hogy a közfoglalkoztatottaknak csak egy része helyezhető át az elsődleges munkaerőpiacra. Úgy véli, hogy Magyarország a bérezés terén elmaradt a legfontosabb régiós versenytársaktól, ezért lát lehetőséget a fizetések további emelésére. Ehhez azonban pontosan kell ismerni a termelékenységi adatokat, ennek felmérése pedig sokszor akadályokba ütközik.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a béremelés előfeltételének nevezte a hatékonyság és a termelékenység javítását. Javasolta egyúttal a munkaerőigény csökkentését például az automatizációval, valamint a munkaszervezés és a képzési rendszer átalakítását. Úgy látja, hogy a munkavállalói létszám várhatóan több évtizeden át folytatódó csökkenését nem lehet ellensúlyozni új rétegek aktivizálásával. Emiatt foglalkoztatotti létszámot sem tűzne ki célul, inkább hosszú távon is tartható foglalkoztatási rátát tart megvalósítandónak, az oktatási rendszerből pedig a szakképzés helyett az általános iskoláknak tulajdonítja a legnagyobb jelentőséget, mivel utóbbiak hiányosságait később, néhány éves középszintű képzésben már lehetetlen pótolni.
Hogy volt régen...?
