Három ormánsági település, Drávacsehi, Tésenfa és Szaporca összefogásával valósult meg az a közfoglalkoztatási mintaprogram, amelynek keretében vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült Drávacsehiben. A mintaprogram keretében már folyik a hústermékek előállítása.
A félmilliárdos, 420 millió forintos belügyminisztériumi támogatással megvalósuló mintaprogram segítségével az ormánsági Drávacsehiben vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, Szaporcán egy ezer sertés tartására alkalmas telep, keverőegység és kocaszállás létesült, tizenkilenc új munkahely jött létre. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért és vízügyért felelős helyettes államtitkára, Hoffmann Imre (képünkön) a húsüzem átadóján arról beszélt, hogy a háztáji sertéstartás újjáélesztését, a gasztronómiai hagyományok ápolását és munkahelyteremtést szolgáló program azt mutatja, hogy „a közfoglalkoztatás értéket teremt”.
A közfoglalkoztatásban 2016-ban még 223 ezren vettek részt, az idén júliusban pedig már csak 103 ezren, a csökkenés arra utal, hogy a rendszerben lévők elsődleges munkaerőpiacra juttatásával kapcsolatos kormányzati szándék megvalósult – mondta a helyettes államtitkár. Vélekedése szerint a közfoglalkoztatási program település- és vidékfejlesztést foglalt és foglal magában, az ország valamennyi hátrányos térségében értékteremtő folyamatokat indított el, a helyben történő elsődleges munkaerőpiacon való munkahelyteremtést szolgálta, és szolgálja. A kormány 2018-ban 225 milliárd, 2019-ben pedig 180 milliárd forintot biztosított erre.
Hoffmann Imre bejelentette: a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatási programok bázisán gazdaságélénkítési programot dolgozott ki. Ez a Magyarország eltérő fejlettségű térségei közötti egyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni. 445 települést érint az intézkedés, idén „pilot programként” már 50 településen indul meg a „közfoglalkoztatás során létrehozott termelői kapacitás továbbfejlesztése”. Emellett a tárca a felzárkózó települések programját is elindította. Ennek során a társadalmi hátrányok kiküszöbölését, a szociális ellátás bővítését szolgálva 300 települést céloztak meg, közülük 33-ban idén el is indulnak az intézkedések.
Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Bognár Lajos azzal vette át a szót, hogy ha a főváros adja az ország szívét, akkor „a magyar vidék szolgálja az ország vérét, vérkeringését”. Aláhúzta: a három apró ormánsági település összefogásaként megvalósuló fejlesztés képes „hitet, büszkeséget, megélhetést adni” Bőköz, azaz a térség lakóinak. Az Agrárminisztérium célja a vidék megerősítése azért, hogy hogy a falun élő lakosság saját hagyományait továbbfejlesztve helyben is képes legyen versenyképes vállalkozást vezetni vagy munkavállalóként helytállni – hangsúlyozta. Bognár Lajos úgy vélekedett, a három ormánsági község közös megoldást talált közös bajaira, az előállított magas minőségű feldolgozott hústermékek ugyanis a piacon magasabb áron, jobb alkupozícióval értékesíthetők.
Hogy volt régen...?
