A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkötelezett a fenntarthatóság, a zöldgazdaság kiépítése mellett, és arra biztatja a vállalkozásokat, hogy minél többen csatlakozzanak az Európai Hulladékcsökkentési Héthez. Több ezer kulturális intézmény is felhívhatja a figyelmet környezet megóvásának fontosságára.
Az Európai Unió az idén 12. alkalommal hirdette meg Európai Hulladékcsökkentési Hetet, az önkéntes szerveződéshez Magyarország évek óta csatlakozik – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára Boros Anita. Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet 2009 óta tartják meg minden év novemberének utolsó hetében. A főszervező EWWR (European Week for Waste Reduction) a hulladékok problémájával foglalkozik európai szinten, az adott héten önkéntes akciókat szerveznek Európa-szerte, hogy felhívják a figyelmet a hulladék csökkentésének fontosságára.
Ez a hulladék keletkezésének megelőzését célzó legnagyobb európai kampány, amely az erőforrások fenntartható felhasználására hívja fel a figyelmet a hulladékcsökkentés, a hulladékminimalizálás ösztönzésével. Az idei akció a gyártás során keletkező láthatatlan hulladékra fókuszál, ezért az ITM államtitkára arra kérte a vállalkozásokat, gondolják végig, saját területükön hogyan lehetne minimalizálni a termeléssel járó hulladékot, illetve milyen újrahasznosítási megoldást lehetne alkalmazni.
Magyarországon egyre nagyobb és intenzívebb a környezettudatos vásárlói kör, amelynek döntéseiben a környezetvédelmi szempontok szerepet játszanak. Boros Anita ismertette, hogy az idén az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódóan alkotói pályázatot is hirdettek hulladékból készülő termékre, a kiválasztott alkotással díjazzák majd decemberben a kampány legjobb hazai akcióit.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az ITM hulladékgazdálkodási témában is együttműködik mondta az MKIK elnöke, Parragh László, köztestületként fontosnak tartják a fenntarthatóság erősítését, amely üzleti lehetőségeket is magában hordoz. Úgy vélte, a cégeknél látszik a törekvés a hulladékkibocsátás mérséklésére, az ésszerű termelésre, az erőforrással való gazdálkodásra. A vállalatok a hulladékgazdálkodásban munkahelyteremtési lehetőséget is látnak. Az elnök szerint jogszabályi környezet kérdése, hogyan lehetne ösztönözni a mostaninál hosszabb idei használható tartós fogyasztási cikkek előállítását.
Boros Anita elmondta, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) pályázattal kívánják ösztönözni a műanyagipari cégeket abban, hogy az újrahasznosítást segítő technológiaváltást valósítsanak meg. Jelezte, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban az Európai Unió a zöldgazdaság, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság témát kiemelten kezeli.
Az Európai Hulladékcsökkentési Héthez kulturális intézmények is csatlakoznak. „Azt kértem valamennyi magyarországi kulturális intézménytől – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár –, hogy tekintse át saját hulladékhasznosítási tevékenységét, illetve szervezzen olyan programokat, amelyben a lakosság figyelmét erre felhívják. Bízom abban, hogy a kultúra területe sokat tud tenni az európai cél megvalósítása érdekében.” Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója például elmonda: teátrumukban erőteljes az ifjúsági program, ezért ők elsősorban az ifjúság megszólításával csatlakoznak az Európai Hulladékcsökkentési Héthez is.
Boros Anita még arról is beszámolt, hogy az ITM tizenkét állomásos programsorozatot tart az Európai Hulladékcsökkentési Héten. „A kezdeményezés évek óta próbálja megszólítani a lakosságot, a különböző közigazgatási szerveket, az oktatási intézményeket, vállalkozásokat, hogy mindenki gondolja át: saját tevékenysége keretében mit tud tenni a hulladék mennyiségének csökkentéséért.” Mint elhangzott, az elmúlt tíz évben megduplázódott és harmincra nőtt az Európai Hulladékcsökkentési Héten résztvevő országok száma, miközben hatszorosára emelkedett a végrehajtott akciók mennyisége. Magyarországon tavaly 411 önkéntes akciószervező csatlakozott a felhíváshoz és valósította meg saját ötletét. „Mind kulturális, mind természeti, környezeti örökségünk olyan pótolhatatlan értékek, amelyek megőrzésével, átadásával tartozunk az utánunk jövő generációknak” – indokolta az államtitkár, hogy miért fontos az akcióban a kulturális intézmények megszólítása.
Az idei magyarországi programok kapcsán az ITM által felkért zsűri választja ki a szakmailag legjobbnak ítélt akcióötleteket. Emellett pályázatot írtak ki annak díjazására is, hogy ki tudja valamilyen hulladékból, feleslegessé vált, kidobásra ítélt dologból elkészíteni a legkreatívabb hazai díjat. Részletes információk itt »
Hogy volt régen...?
