Nincs krízishelyzet Magyarországon a klímaváltozás szempontjából, de arra számítani kell, hogy a kedvezőtlen hatásokat nem lehet kerítéssel megállítani. Gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás, a víz körforgása felgyorsul, több lesz az árvíz és az aszályos időszak. A megoldás az lehet, hogy a vízfelesleget nem vezetjük el, hanem tároljuk.
Erről Szöllősi-Nagy András (képünkön), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem víztudományi professzora beszélt az M1 aktuális csatornán. Túlzónak nevezte azokat a prognózisokat, amelyek szerint már csak néhány vagy egyetlen év maradt, hogy megfordítsa az emberiség a kedvezőtlen folyamatokat. Ha azonban a kormányok nem teljesítik vállalásaikat, és az évszázad végéig nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet emelkedését, akkor valóban elérhetünk egy olyan „átbillenési pontot”, amelyen túl visszafordíthatatlanná válnak bizonyos folyamatok.
A hőmérséklet emelkedése mellett a népességrobbanás is nagy kihívás. A 20. században az emberiség létszáma a háromszorosára, 2 milliárdról 6 milliárdra gyarapodott, a vízkivétel pedig a hatszorosára – mondta Szöllősi-Nagy professzor.
A reális prognózisok szerint a végpont 2120-ban a 12 milliárdos népesség lehet, amely már valóban az emberi létet fenntartó ökoszisztémákat fenyegeti – folytatta. Magyarország azonban szerencsés, mert a Kárpát-medence alján fekszik, jelentős vízgyűjtő területen, továbbá nagy felszín alatti víztartalékai is vannak.
Hogy volt régen...?
