Az irány jó, a tempó nagyon lassú – ez derül ki az Egyensúly Intézet elemzéséből, amelyben a magyar klímacélokat vették górcső alá. Itthon az épületek energiahatékonyságán, a szélenergia kihasználásán kell lennie a hangsúlynak, és a magyar klímatörvény kizárólag akkor válhat alkalmassá a benne foglalt célok elérésére, ha a merészebb vállalásokat a következő garanciális elemekkel egészítjük ki.
Az Európai Unió tagjaként Magyarország legfontosabb hosszú távú célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-re. Ezt szem előtt tartva fogadta el a magyar Országgyűlés 2020-ban a klímavédelemről szóló törvényt: a tervek szerint 2030-ra hazánk 40%-kal fogja csökkenteni a kibocsátásait az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig eléri a teljes klímasemlegességet. Közép-Európában mi vagyunk az egyetlen állam, amely jogszabályba foglalta a terveit, méghozzá gyorsan, ez a lépés mindenképpen azt mutatja, hogy komolyan vesszük a klímaváltozás elleni küzdelmet, elkötelezettek vagyunk a változás iránt. A vállalás maga is nagyon jól hangzik, csak a tempóval vannak problémák – ha a ma érvényben lévő, és jövőre vonatkozó konkrét rendelkezéseket nézzük, aránytalanul sok munkánk marad a 2030 és 2050 közötti időszakra, akár annyi is, hogy lehetetlenné váljon a 2050-es célok elérése.
Hogy volt régen...?
