Projektzáró eseményen mutatták be a Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projektet.
A környezetvédelem nem gátja, sokkal inkább alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek, a jólét fenntartásának – mondta a múlt heti eseményen Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Jól működő ökoszisztéma nélkül nincs biztonságos élelmiszerellátás, tiszta ivóvíz és levegő, kevésbé lehet megelőzni a járványokat, természeti katasztrófákat.
Sik András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője ismertette, hogyan segít megérteni a bemutatott projekt a természetes élőhelyeket érő fenyegetéseket, és visz közelebb a lehetséges megoldásokhoz. Erre szerinte egyre nagyobb szükség lesz, hiszen ezeket a területeket a települések terjeszkedése és a földművelés egyszerre fenyegeti. A zöld infrastruktúrák feltérképezése például településrendezési tervekhez járulhat hozzá, Magyarország tájtípusainak felmérése pedig a tájépítészek, területrendezési szakemberek munkáját segítheti.
Török Katalin, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyéni érdekek gyakran ellentétesek a természetvédelmi szempontokkal, a természeti és társadalmi rendszerek közötti feszültségek hosszú távú megoldást igényelnek. A környezetet ma már nem elég pusztán megóvni, sok helyen vissza kell állítani a korábbi állapotokat, és mérsékelni kell az egyre nagyobb „földhasználati éhséget”.
A Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok című projekt megvalósítása 2017 októberében kezdődött el a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (Kehop) keretében. A több mint egymilliárd forintos támogatás kedvezményezettje az Agrárminisztérium. A pályázati konzorcium tagja az Ökológiai Kutatóközpont, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet, a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – olvasható a projekt honlapján.
Hogy volt régen...?
