Továbbra is kiemelt törekvés a megyei jogú városok és a kiemelt gazdasági területek bekapcsolása négysávos utakkal a gyorsforgalmi hálózatba, az Innovációs és Technológiai Minisztérium meghatározó célja változatlan, a vírusválság nem írja felül a magyarországi közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos terveket.
A mintegy 13 milliárd forintból induló zalaegerszegi új városépítési program kapcsán jelentette ezt ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Mosóczi László. Mint mondta, az elmúlt évtized elején 10 megyeszékhely volt bekötve a gyorsforgalmi utak hálózatába, mostanra ez a szám már 13, az év végéig pedig 14-re nő Eger bekötésével. Békéscsaba, Szolnok, Kaposvár és Zalaegerszeg felé is zajlanak a kivitelezési munkák, az idén elkészül az M76-os Zalaegerszeg előtti bevezetője és az M7-es autópályától Balatonszentgyörgyig tartó szakasza - közölte az államtitkár.
A koronavírus-járvány és a veszélyhelyzeti intézkedések a védekezés első szakaszában nem okoztak jelentős késedelmet a hazai közlekedésfejlesztésben – mondta –, fokozott elővigyázatosság mellett folyamatosan zajlottak az építkezések. A veszélyhelyzet fokozatos enyhítésével egyre több helyen indulhatnak új építkezések, és e beruházások érdemben járulnak hozzá a magyar építőipari vállalatok talpon maradásához.
A megyeszékhelyek bekapcsolása mellett kiemelt cél a gyorsfogalmi utak elvezetése a határokig, figyelembe véve a szomszédos országok fejlesztéseit is. Míg 2010-ben három országhatár volt elérhető négysávos úton az M1, az M5 és az M7 autópálya jóvoltából, azóta elkészült az M43 Arad irányába, az M15 bővítése Pozsony felé, valamint az M70-es bővítése Szlovénia irányába. Nyáron várhatóan átadják M4-es autópálya újabb szakaszát, ami Nagyvárad irányába biztosít összeköttetést.
A meglévő közutak állapotának folyamatos javításáról is gondoskodnak – folytatta az államtitkár, majd kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben a közel 32 ezer kilométer országos közúthálózatból 6 ezer kilométernyi újult meg a Magyar Közút beruházásaként. A veszélyhelyzeti intézkedések az útfelújításokat sem hátráltatták, a jelentősen visszaesett forgalom miatt a munkavégzés még biztonságosabbá is vált.
Zala megyében 13 szakasz rendbetétele folyik, a 23 kilométernyi útfelújítás több mint 5 milliárd forintba kerül – tette hozzá. Közben „az intelligens mobilitás élvonalába” került Zalaegerszegen épül a világszínvonalú technológiát képviselő ZalaZone Járműipari Tesztpálya, amely komplex körülmények között az önvezető és az elektromos autók tesztelését is lehetővé teszi. Ehhez kapcsolódóan az M76-os út középső szakasza okosútként épül meg, így a közúti forgalomban is kipróbálhatók a fejlesztések, magyar, szlovén és osztrák együttműködésben pedig a határon átnyúlóan is.
Balaicz Zoltán polgármester arról beszélt, hogy Zalaegerszeg első polgármestere előtt tisztelegve indítják el a Kovács Károly Városépítő Programot, amelyhez az állam 12,8 milliárd forintos támogatást biztosít a Modern Városok Program új zalai elemeként. Ezzel 2024-ig „soha nem látott mértékben” újítanak fel vagy építenek utakat, járdákat, tereket, parkolókat. A fejlesztést indokolja szerinte többek között az, hogy 60 ezres zalai megyeszékhelyen a 22 évvel ezelőtti 16 ezer helyett már 35 ezer gépjárművet tartanak nyilván, miközben a város szerkezete évtizedek óta változatlan.
A polgármester jelezte: a kormányhatározattal frissen elnyert 12,8 milliárd forintos városépítési program keretében 2024 végéig csaknem 100 helyszínen zajlanak majd beruházások. Vigh László, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: az elmúlt 100 évben nem költöttek annyit Zalaegerszeg útjaira, mint a most induló fejlesztéssel. Ha hozzávesszük az M76-os út 170 milliárd forintos beruházását és a járműipari tesztpálya 45 milliárd forintos költségét, nincs még egy olyan megyei jogú város Magyarországon, amelyik ekkora összegből fejlesztheti közlekedését.
Hogy volt régen...?
