Megyei jogú városok négysávos úton

Ha a magyarok jövőre úgy döntenek, hogy a jelenlegi kormány folytassa a munkát, 2025-re Magyarország mind a 23 megyei jogú városa elérhetővé válik négysávos úton – közölte az innovációs és technológiai miniszter.

Az elmúlt évtizedben elvégzett közútfejlesztésekkel a 2010-ben még 1300 kilométer alatti gyorsforgalmi hálózat összes hossza mára megközelíti az 1700 kilométert – mondta Palkovics László –, a jelenleg zajló vagy előkészületben lévő további beruházásokkal pedig jócskán meghaladja majd a 2000 kilométert. A közúti közlekedésfejlesztési terveket összegző Útprogramot öt évvel ezelőtt indították el, amihez mára 3600 milliárd forintos keretösszeget biztosítottak, a nagyobbik részét hazai költségvetési forrásból.

Palkovics László kiemelte: folyamatosan dolgoznak azon, hogy a gyorsforgalmi utakat mielőbb bekapcsolják a nemzetközi hálózatba, az autópályákat és autóutakat elvezessék az országhatárig. Fontos célnak nevezte továbbá azt is, hogy mielőbb bármely településről harminc percen belül elérhető legyen egy négysávos út Magyarországon. Míg 2010-ben három országhatárig juthattunk el négysávos úton, az évtized közepére majdnem négyszer annyi, összesen tizenegy határállomásig utazhatunk gyorsforgalmi utakon – mondta a miniszter.

Palkovics László szerint: „a magyar közúthálózat fejlesztésében (...) közép-európai összevetésben is kiemelkedően teljesítünk: az M30 befejező szakaszának idei átadásával Magyarország öt évvel a 2026-os határidő előtt hiánytalanul kiépíti a Via Carpatia folyosó ráeső szakaszait”. A Baltikumtól a Fekete-tengerig nyúló korridor az érintett országok keleti régióit összekötve bővíti majd Kelet-Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatait. A gyorsabb és tervezhetőbb közúti szállítás javítani fogja a térségbe települt feldolgozóipari cégek és a tengeri kikötők közötti áruforgalmat is.

Palkovics László arról is beszélt, hogy Magyarország több más európai országhoz hasonlóan koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya-fejlesztéseket, „tekintettel arra, hogy az Európai Unió gyorsforgalmi beruházásokat többé már nem finanszíroz. Ennek eredményeképpen a gyorsforgalmi hálózat fejlesztése még gyorsabb ütemben folytatódhat, ráadásul az államadósságot érdemben nem növeli, ugyanis a felmerülő fejlesztési és fenntartási díjakat majd az útdíjbevételek fedezik.”