maszsz logoA Magyar Szakszervezeti Szövetség tiltakozik az alaptörvény hetedik módosítása ellen, mert az érdekképviseletek szerint a tervezett változtatások korlátozhatják a gyülekezéshez való jogot, ráadásul a lehetséges átalakítások miatt a független bíráskodás is veszélybe kerülhet.

Az alaptörvény hetedik módosítása értelmében „a gyülekezéshez való jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint ebből az következhet, hogy szinte sehol nem lehet tüntetést szervezni, mert a közterületen tartott demonstráció zavarja az ott lakók mindennapi életét.

A szakszervezetek álláspontja szerint, ha a közszereplők lakókörnyezetében a magánélethez való jog védelme érdekében korlátozzák a gyülekezési szabadságot, az elfogadható. Általában viszont egy demonstrációt csak azért, mert az mások magán- és családi élethez való jogát vagy mozgásszabadságát korlátozott ideig sérti, nem lehet tiltani, mert ez ellentétes lenne az emberi jogok európai egyezményével, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatával és a „józan ésszel” is.

A bírósági rendszer átalakításáról úgy vélik a szakszervezetek, hogy ha felállítják a közigazgatási felsőbíróságot, és annak tagjai valóban jelentős részben a hatalom iránt lojális kormánytisztviselők közül kerülnek ki, azzal veszélybe kerülhet a független bíráskodás. A probléma súlyosságát érzékelteti, hogy a közigazgatási ügyek közé tartoznak többek között az egészség- és társadalombiztosításról, a nyugellátásokról és a szociális ellátásokról szóló jogviták. Ezért is tiltakozik a MASZSZ a rendszer átalakítása ellen.

Felhívták a figyelmet a sztrájk kérdésére is, hiszen mint írták, a közszolgáltatásokban meghirdetett munkabeszüntetésnél az elégséges szolgáltatás mértékéről ma munkaügyi perben döntenek, de csak a jogalkotón múlik, hogy ezeket a továbbiakban hol kell majd tárgyalni. Ha az ilyen ügyeket a tervezett önálló közigazgatási bíróság hatáskörébe utalják, akkor a szakszervezet szerint még kisebb lesz az esély arra, hogy például a közösségi közlekedésben egyáltalán lehessen sztrájkot tartani.

Hirdetés