A Kúria működésében a jövőben hangsúlyosabbá válhat a jogegységességi funkció, a jogorvoslati szerep egyre inkább csak a téves módszertant alkalmazó ítéletek felülvizsgálatára irányul majd – mondta a Darák Péter. A Kúria elnöke erről az általa vezetett szervezet első félévi tevékenységéről tartott sajtótájékoztatón beszélt.
A Kúria iránymutatásai a magyar jogrendszer részévé váltak és fontos szerepet vállalnak az állampolgárok eligazításában a hatályos jog területén – mondta a Kúria elnöke, hozzátéve: ezt mutatja az is, hogy a Kúria honlapján az elmúlt fél évben több mint 760 000 látogatót regisztráltak. Legtöbb érdeklődő a Kúria eseti döntéseire volt kíváncsi - ismertette. Elvi bírósági határozatot több mint 70 000-en, jogegységi határozatot 40 000 kerestek a honlapon, és a kollégiumi véleményekre is közel ennyien voltak kíváncsiak.
Darák Péter egy felmérés eredményeit ismertetve elmondta, a bíróságok az ítéleteikben a Kúria jogegységi döntéseit kilencszáz százalékos nagyságban idézik, a kollégiumi véleményeket és állásfoglalásokat pedig több mint hétszáz százalékosan. Örvendetesnek nevezte az alkotmánybírósági döntések idézettségének emelkedését is.
Az elnök szerint a 2012. januártól belépő új jogegységi eszközök – így a joggyakorlat-elemzés, az elvi határozatok és elvi döntések, illetve a jogegységi döntések új típusú felfogása - megtalálták a helyüket a jogi iránymutatások rendszerében, és megfelelően betöltik szerepüket a magyar igazságszolgáltatásban és jogrendszerben.
Fontos kutatások folynak az eljárásjogi kodifikációt illetően is – ismertette a Kúria vezetője. Megfelelő fórumrendszer esetén az eljárásjogi kodifikáció elvezethet oda, hogy a Kúria saját maga szabályozhassa a hozzá érkező és érdemben elbírálható ügyek mennyiségét – fogalmazta meg Darák. Hozzátette: „erre azért van szükség, mert a Kúria évek óta erőn felül teljesít hagyományos jogorvoslati bíróságként és párhuzamosan a jogegységi funkció kiteljesítéséért”.
Darák elmondta azt is, hogy a Kúria működésében a jövőben hangsúlyosabbá válhat a jogegységességi funkció és a jogorvoslati szerep csak alapvetően téves logikát alkalmazó, téves módszertant alkalmazó ítéletek felülvizsgálatára irányul.
Kitért arra is, hogy szakmai lapjukban folytatódik a kúriai bírák életútjának, filozófiájának bemutatása és folyamatban van a Kúria honlapjának megújítása is. Ősszel már új, korszerű formában tárják a látogatók elé az információkat – jelentette ki. Emellett lezárult valamennyi jogterületen a határozatok szerkesztési sajátosságaival foglalkozó joggyakorlat elemzés, őszre várható a konklúzió megalkotása.
A Kúria 2015. első félévében több ügyet fejezett be, mint amennyi beérkezett hozzá, a folyamatban levő ügyek száma tehát csökkent – mutatott rá. Tartják magukat ahhoz a vállalásához, hogy „a felülvizsgálati eljárások időtartamának folyamatos csökkentésével próbálják szolgálni a polgárok érdekeit”. Folyamatosan zajlik a Kúria struktúrájának átalakítása is, már 14 gyakornok és 10 főtanácsadó segíti a szakágak munkáját.
A nemzetközi kapcsolatok területéről a Grúziai Legfelsőbb Bíróság delegációjának, a Francia Államtanács alelnökének és Német Szövetségi Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság elnökének látogatását emelte ki Darák.
Kérdésre válaszolva elmondta: a Kúriának is van intézményi felelőssége abban, hogy a vitás kérdések hamar eldőljenek. Ezért cserélte a Kúria a korábbi passzívabb alapállásását egy proaktívabb filozófiára. Idejekorán észlelték a jogrendszerben mutatkozó működési problémákat és meghozták a szükséges lépéseket.
A sajtóeseményen Kónya István, a Kúria elnökhelyettese arról a június 29-i jogegységi döntésről tájékoztatott, mely szerint a másodfokú bíróság elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasító végzése ellen a legfőbb ügyész az ügy elhúzódásának elkerülése érdekében jogorvoslatot jelenthet be. A bíróság jogerős és törvényes döntése ellen a Kúriánál a legfőbb ügyész benyújthatja a jogorvoslatot a törvényesség érdekében azzal a feltétellel, hogy a támadott döntés egyébként semmifajta más jogorvoslattal nem támadható meg - mondta az elnökhelyettes.
Wellmann György, a polgári kollégium vezetője arról tájékoztatott, hogy a hozzájuk érkező ügyek kétharmadát hat hónapon belül, egyharmadát pedig fél és egy év között fejezték be. Közlése szerint az év első félévben 'külön kihívást' jelentettek az ügynevezett devizahiteles ügyek.
Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a népszavazási ügyekről szólva azt mondta, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés helyes megfogalmazása az eljárás sikerességének a kulcsa. Ha a kérdés nincs jogilag pontosan megfogalmazva, akkor feltehetően nem jut át a jogorvoslati szűrökön - mutatott rá. Megjegyezte, hogy sok esetben a költségvetés érintettsége merül fel. A közigazgatási bíráskodás átalakítása kapcsán az önálló eljárási szabályozás és a jelenleg hiányzó, köztes fellebbezési fórum - a közigazgatási felső bíróság - létrehozásának szükségességéről beszélt.
Székely Ákos, a büntető kollégium vezetője közölte, a hozzájuk érkező ügyek száma tíz százalékkal nőtt az elmúlt fél évben az azt megelőző év hasonló időszakához képest. Felidézte: elszaporodtak azok a tárgyalótermi megnyilvánulások, atrocitások, amelyek azt célozzák az érintett bíró ne tudja az ügyet befejezni. Előfordul, hogy sértegetik, leköpik a bírót - jegyezte meg Székely. Ennek kezelésére adottak az eszközök - tette hozzá.
Hogy volt régen...?
